Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. A múzeum az ősi palóc háromosztatú lakóház formáját mutatja, ahol minden helység agyagtapasztásos padlóval készült.
A műhelyben különböző kézműves tevékenységeket és népi játékokat lehetett kipróbálni, illetve egy kiállítás is várja a látogatókat.
1990 májusában nyílt meg az UNESCO által világörökséggé nyilvánított Hollókő védett faluközpontjában a Postamúzeum kiállítóhelye. A Palócföld postája című kiállítás két teremben mutatja be a több megyére terjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a palócokkal összefüggő postai emlékeket. Ez utóbbiak a képeslapoktól a bélyegeken át a bankjegyekig jellegzetes palóc tájakat, viseleteket és embereket örökítenek meg.
1990 májusában nyílt meg az UNESCO által világörökséggé nyilvánított Hollókő védett faluközpontjában a Postamúzeum kiállítóhelye. A Palócföld postája című kiállítás két teremben mutatja be a több megyére terjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a palócokkal összefüggő postai emlékeket. Ez utóbbiak a képeslapoktól a bélyegeken át a bankjegyekig jellegzetes palóc tájakat, viseleteket és embereket örökítenek meg.
1990 májusában nyílt meg az UNESCO által világörökséggé nyilvánított Hollókő védett faluközpontjában a Postamúzeum kiállítóhelye. A Palócföld postája című kiállítás két teremben mutatja be a több megyére terjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a palócokkal összefüggő postai emlékeket. Ez utóbbiak a képeslapoktól a bélyegeken át a bankjegyekig jellegzetes palóc tájakat, viseleteket és embereket örökítenek meg.
A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!
A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!
A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!
A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki.
A Galériát 1994-ben alapította Ujváry Zoltán néprajztudós saját képzőművészeti gyűjteményéből. A galéria lehetőséget ad az országhatáron túl élőművészek bemutatkozására is.
Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.
Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.
Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.
A Múzeum a magyar zsidóság, a faji alapon zsidónak nyilvánított polgárok modernkori üldöztetésének történetét, a hozzá vezető utat, a katasztrófa hatásait, a máig ki nem hevert veszteség következményeit, a magyar történelmi hagyományok erőszakos, tragikus megtörésének okait, tapasztalatait őrző, dokumentáló és bemutató intézmény. 1999-ben jött létre, 2004-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt Budapest egykori második legnagyobb zsinagógája, a Páva utcai zsinagógát körülölelve. A tudományos, oktatási és kulturális központként is működő intézmény a nemzeti emlékezetkultúra fontos műhelye és katalizátora, interaktív kiállításokkal, múzeumpedagógiai programokkal és eseményekkel várja a látogatókat.
A Múzeum a magyar zsidóság, a faji alapon zsidónak nyilvánított polgárok modernkori üldöztetésének történetét, a hozzá vezető utat, a katasztrófa hatásait, a máig ki nem hevert veszteség következményeit, a magyar történelmi hagyományok erőszakos, tragikus megtörésének okait, tapasztalatait őrző, dokumentáló és bemutató intézmény. 1999-ben jött létre, 2004-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt Budapest egykori második legnagyobb zsinagógája, a Páva utcai zsinagógát körülölelve. A tudományos, oktatási és kulturális központként is működő intézmény a nemzeti emlékezetkultúra fontos műhelye és katalizátora, interaktív kiállításokkal, múzeumpedagógiai programokkal és eseményekkel várja a látogatókat.
A Múzeum a magyar zsidóság, a faji alapon zsidónak nyilvánított polgárok modernkori üldöztetésének történetét, a hozzá vezető utat, a katasztrófa hatásait, a máig ki nem hevert veszteség következményeit, a magyar történelmi hagyományok erőszakos, tragikus megtörésének okait, tapasztalatait őrző, dokumentáló és bemutató intézmény. 1999-ben jött létre, 2004-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt Budapest egykori második legnagyobb zsinagógája, a Páva utcai zsinagógát körülölelve. A tudományos, oktatási és kulturális központként is működő intézmény a nemzeti emlékezetkultúra fontos műhelye és katalizátora, interaktív kiállításokkal, múzeumpedagógiai programokkal és eseményekkel várja a látogatókat.
A galéria 20. századi magyar művészek munkáival foglalkozik.
A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Belső-Somogy változatos természeti és táji értékeinek őrzője. A Homokpuszta tanösvény hat állomásán Belső-Somogy természetével ismerkedhetnek a látogatók az 1,5 km hosszú sétán. Minden tábla egy-egy, a tájra jellemző fafajt mutat be megszemélyesítve, szerepüket így hangsúlyozva.
A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Belső-Somogy változatos természeti és táji értékeinek őrzője. A Homokpuszta tanösvény hat állomásán Belső-Somogy természetével ismerkedhetnek a látogatók az 1,5 km hosszú sétán. Minden tábla egy-egy, a tájra jellemző fafajt mutat be megszemélyesítve, szerepüket így hangsúlyozva.
A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Belső-Somogy változatos természeti és táji értékeinek őrzője. A Homokpuszta tanösvény hat állomásán Belső-Somogy természetével ismerkedhetnek a látogatók az 1,5 km hosszú sétán. Minden tábla egy-egy, a tájra jellemző fafajt mutat be megszemélyesítve, szerepüket így hangsúlyozva.
