Látnivaló

A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.

Ajkán az egykori bányamentő-állomás épületében kapott helyet az Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár. Mára már több mint 1000 kőzettípus, ásvány, kristály színesíti a gyűjteményt a Föld minden részéről. Kiemelt helyen találhatók a térségben bányászott szén, bauxit és mangán kőzetek, köztük a településről elnevezett ajkait ásvány, amely egyfajta borostyán, a kréta-kor megkövesedett, nagy kéntartalmú fenyőgyantája. A kiállításon megismerhetők az ősállatvilág egyedei is, a paleozoikumtól a holocénig.

Az Emlékházban az ajkai erőmű ötvenéves történetét, tárgyi, írott és képi dokumentumait mutatják be. Az Ármin-akna területén épült föl a Bakonyi Erőmű Zrt. Jubileumi Emlékháza is 1993-ban.

Ajkán a Bányászati Múzeum hazánk első szabad­téri skanzen műszaki emlékmúzeuma. A múzeum épületeit, a Shlick aknaszállító gőzgépet, az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban műemlékké nyilvánította.

Fekete István Ajka város díszpolgára. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel és lelkesedéssel őrzik emlékét. Van emlékszobája, benne gipsz mellszobra Z. Soós István alkotása. A városligeti Csónakázó-tó szigetlén elhelyezett bronz mellszobra Borsos Miklós alkotása. Kedvenc állatfiguráiból szoborpark létesült, a szobrok Samu Katalin alkotásai. A város különböző pontjain pedig három emléktáblája van. Egyik a Fő u. 1.sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott. A másik a Városi Múzeum falán. A harmadik a róla elnevezett általános iskola falán egy alumínium dombormű, Sashegyi József alkotása.

Az Ajka Kristály egyedi kis szériás, magas művészi értéket képviselő, igényes kivitelű díszműüveget, poharakat, kelyheket, italtárolókat gyártott ólomkristály és kálikristály üvegből kézi technológiával. A gyárban az ősi, szájfúvásos technológiát alkalmazták, ennek köszönhetően szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítettek. A múzeum ennek állít emléket. Évtizedes álma vált valóra Ajka Város vezetésének a Kristály Múzeum megvásárlásával, újra nyitásával. A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás hétfőtől péntekig, 10-16 óráig.

Molnár Gábor a XX. század egyik legnépszerűbb vadász- és útibeszámoló írója. Budapesten látta meg a napvilágot, mégis ajkainak vallotta magát. Gyermekkora nagy részét Ajka-Csingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Csingerhez nagyapja, Beitl Károly révén kötődött, aki a csingeri bányászok első generációjához tartozott. A csingeri, bódéi és csékúti fákhoz, a barátokhoz kötődtek a gyermek Molnár Gábor érdekes, az életét meghatározó élményei. A bányászkolónia lakóinak összetartozása, a nagyszülők erkölcsisége és reális életszemlélete adta azokat az alapokat, amire felnőtt korában épített. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. A Városi Múzeumban lévő emlékszobája az utazó író életének, útjainak tárgyi emlékeit, használati tárgyait, a vadászat szerszámait, kéziratait és műveit őrzi. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját Medgyessy Miklós kopjafa alkotása jelzi.

A múzeum a 18. században épült egykori evangélikus lelkészlakban nyílt meg, a várossá nyilvánítás 30. évfordulóján, 1989-ben. Feladata bemutatni Ajka város múltját és jelenét.

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.