Látnivaló

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

Ajkán az egykori bányamentő-állomás épületében kapott helyet az Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár. Mára már több mint 1000 kőzettípus, ásvány, kristály színesíti a gyűjteményt a Föld minden részéről. Kiemelt helyen találhatók a térségben bányászott szén, bauxit és mangán kőzetek, köztük a településről elnevezett ajkait ásvány, amely egyfajta borostyán, a kréta-kor megkövesedett, nagy kéntartalmú fenyőgyantája. A kiállításon megismerhetők az ősállatvilág egyedei is, a paleozoikumtól a holocénig.

Az Emlékházban az ajkai erőmű ötvenéves történetét, tárgyi, írott és képi dokumentumait mutatják be. Az Ármin-akna területén épült föl a Bakonyi Erőmű Zrt. Jubileumi Emlékháza is 1993-ban.

Ajkán a Bányászati Múzeum hazánk első szabad­téri skanzen műszaki emlékmúzeuma. A múzeum épületeit, a Shlick aknaszállító gőzgépet, az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban műemlékké nyilvánította.

Fekete István Ajka város díszpolgára. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel és lelkesedéssel őrzik emlékét. Van emlékszobája, benne gipsz mellszobra Z. Soós István alkotása. A városligeti Csónakázó-tó szigetlén elhelyezett bronz mellszobra Borsos Miklós alkotása. Kedvenc állatfiguráiból szoborpark létesült, a szobrok Samu Katalin alkotásai. A város különböző pontjain pedig három emléktáblája van. Egyik a Fő u. 1.sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott. A másik a Városi Múzeum falán. A harmadik a róla elnevezett általános iskola falán egy alumínium dombormű, Sashegyi József alkotása.

Az Ajka Kristály egyedi kis szériás, magas művészi értéket képviselő, igényes kivitelű díszműüveget, poharakat, kelyheket, italtárolókat gyártott ólomkristály és kálikristály üvegből kézi technológiával. A gyárban az ősi, szájfúvásos technológiát alkalmazták, ennek köszönhetően szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítettek. A múzeum ennek állít emléket. Évtizedes álma vált valóra Ajka Város vezetésének a Kristály Múzeum megvásárlásával, újra nyitásával. A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás hétfőtől péntekig, 10-16 óráig.

Molnár Gábor a XX. század egyik legnépszerűbb vadász- és útibeszámoló írója. Budapesten látta meg a napvilágot, mégis ajkainak vallotta magát. Gyermekkora nagy részét Ajka-Csingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Csingerhez nagyapja, Beitl Károly révén kötődött, aki a csingeri bányászok első generációjához tartozott. A csingeri, bódéi és csékúti fákhoz, a barátokhoz kötődtek a gyermek Molnár Gábor érdekes, az életét meghatározó élményei. A bányászkolónia lakóinak összetartozása, a nagyszülők erkölcsisége és reális életszemlélete adta azokat az alapokat, amire felnőtt korában épített. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. A Városi Múzeumban lévő emlékszobája az utazó író életének, útjainak tárgyi emlékeit, használati tárgyait, a vadászat szerszámait, kéziratait és műveit őrzi. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját Medgyessy Miklós kopjafa alkotása jelzi.

A múzeum a 18. században épült egykori evangélikus lelkészlakban nyílt meg, a várossá nyilvánítás 30. évfordulóján, 1989-ben. Feladata bemutatni Ajka város múltját és jelenét.

Hazánk egyik legeldugottabb, ugyanakkor egyik legértékesebb tája a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete. Az ország keleti határa mellett fekszik az Alföld peremén, a Kárpát-medence síkvidékeire egykor oly jellemző, gazdag vízi világ egyik utolsó hírmondójaként. Az itt fennmaradt erdők, mocsarak, halastavak és szikes puszták egyedülálló növény- és állatvilágnak adnak otthont. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Bihari Madárvárta a legnagyobb férőhelyű szálláshely a térségben, fekvésénél fogva jó kiindulási pont a Bihari Sárrét felfedezéséhez a határ mindkét oldalán.

A múzeumban látható Magyarország egyetlen madárvonulási kiállítása, amely interaktív játékok segítségével mutatja be a kardoskúti Fehér-tó madárvonulásban betöltött szerepét.