Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Kecskeméti Planetárium nagy szeretettel várja Önt, a csillagos égbolt színházában.
Romantikus és szakrális pihenőhely a Kecskemét belvárosának peremén. Kétezer, gondosan összeválogatott és elhelyezett rózsatő évente kétszer (tavasszal és nyáron) pompázik és illatozik, mesés látványt nyújtva az odalátogatóknak.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.
A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.
A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.
A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.
A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.
A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.
A műemlék-épületet kb. a XIX. század elején a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát.
A pápai Kékfestő Múzeum Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe.
A művészet dombjának is nevezhetnénk a balatonboglári temetődombot. A rajta kialakított, és Szent Erzsébetről elnevezett park összeköti a legendás képzőművészeti tárlatoknak helyet adó két kápolnát, a Vöröset és a Kéket, melyekben már hosszú ideje nem tartanak istentiszteleti szertartásokat.
Ismét látogatható a kékkúti tájház, amely térség legrégebbi háza, az itteni Egyed család építtette 1799-ben. A ház a múlt egy fontos szeletét bemutató, s azt a ma embere számára megőrző paraszti otthon.
