Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Királyi Palota - Mátyás Király Vármúzeum hercegi lakosztállyal, középkori konyhával, régészeti kiállítással és reneszánsz kerttel várja kedves látogatóit. A palotában 3 híres szökőkút is látogatható: A Herkules-kút, az Oroszlános-kút és a kerti gótikus csorgókút.
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.
A tihanyi apátsági templom királyi kriptája a magyarság szent helye. Az ide temetett I. András király a szent királyok nemzetségéből származott és utóbb a „Katolikus” melléknévvel illették.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A Kis-Balaton Ház a Zalavár-Zalaszabar között található. A zárt természetvédelmi területen lévő Kis-Balaton bemutatása kapott itt helyet. A ház építésének célja a történeti és néprajzi vonatkozások szemléltetése, valamint kulturális központ létesítése.
A Kiscelli Múzeum Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, Budapestnek, valamint a várost alakító lakosoknak 18-21. századi történetét mutatja be. A múzeum sokszínű kiállításai a főváros folyamatosan változó természetébe nyújtanak bepillantást az ide látogatóknak. Küldetésünk, hogy a várost megismerni vágyó turisták és a budapestiek egyaránt felfedezzék maguknak a főváros sajátos szellemiségét és energiáját. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye.
A Kiscelli Múzeum Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, Budapestnek, valamint a várost alakító lakosoknak 18-21. századi történetét mutatja be. A múzeum sokszínű kiállításai a főváros folyamatosan változó természetébe nyújtanak bepillantást az ide látogatóknak. Küldetésünk, hogy a várost megismerni vágyó turisták és a budapestiek egyaránt felfedezzék maguknak a főváros sajátos szellemiségét és energiáját. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye.
A Kiscelli Múzeum Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, Budapestnek, valamint a várost alakító lakosoknak 18-21. századi történetét mutatja be. A múzeum sokszínű kiállításai a főváros folyamatosan változó természetébe nyújtanak bepillantást az ide látogatóknak. Küldetésünk, hogy a várost megismerni vágyó turisták és a budapestiek egyaránt felfedezzék maguknak a főváros sajátos szellemiségét és energiáját. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye.
A 665 méter magas Kis-Dél tetőn épült, fából készült kilátótoronyból jó időben a Magas-Tátra vonulatai is látszanak.
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő `mozgó színházzá` alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett.
A Galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő `mozgó színházzá` alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett.
A Galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő `mozgó színházzá` alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett.
