Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Kisfaludy Sándor magyar költő ebben a házban született, majd végleg letelepedett itt feleségével, Szegedy Rózával. Az emlékházban a Kisfaludy család relikviái mellett a látogatók értékes helytörténeti, képző-, ipar- és népművészeti gyűjteményt tekinthetnek meg.
A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.
A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.
A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.
A Becsehely felett magasodó Kis-hegy tetején kilátótorony áll, ahonnan szép időben átlátni Horvátországba, Szlovéniába és Nagykanizsára is. Szemkápráztató panoráma, végtelenbe nyúló szőlősorok, szőlőhegyi pincék között sétálhatunk fel a kilátóig.
A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.
Ismert kortárs mesterek és ígéretes fiatalok festményei, grafikái kisméretben, valamint stúdió üvegek nagy választékban.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
