Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
Középkori Vízimalom és Sütőház Pálházán várja látogatóit!
A Babamúzeum órási babagyűjteménnyel várja az érdeklődőket. Közel 200 porcelán baba pompázik palócföld színes népviseleteiben. Időszaki kiállítások keretében megismerhető az egyetemes magyarság változatos népi öltözködése is.
A kiállítások láthatók palóc viseletbe öltöztetett babák, történeti viseletbe öltöztetett babák, palóc tisztaszoba berendezés, használati eszközök, lakástextilek.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.
Épületeit, hagyományait, viseletét éltető Palóc Házak gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.
Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.
Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.
