Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Az épületben lévő, ember- és természetközpontú kiállítás az atomenergiát kívánja elhelyezni a hétköznapok világába. A 16. évüket betöltött látogatók üvegezett folyosókról tekinthetik meg a működő atomreaktorokat, a vezénylőtermet, és a turbinákat.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
Hazánk lehosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el.
Hazánk lehosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el.
Hazánk lehosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el.
A Pál-völgyi-barlang Látogatóközpontban egy korszerű, interakítv elemekkel ellátott kiállítás kapott helyet, melyben a barlangok értékeibe kaphatnak betekintést a látogatók: elmerülhetnek a geológiai, hidrológiai és természetvédelmi ismeretekben, tudást sajátíthatnak el a barlangokban élő denevérekről.
A Pál-völgyi-barlang Látogatóközpontban egy korszerű, interakítv elemekkel ellátott kiállítás kapott helyet, melyben a barlangok értékeibe kaphatnak betekintést a látogatók: elmerülhetnek a geológiai, hidrológiai és természetvédelmi ismeretekben, tudást sajátíthatnak el a barlangokban élő denevérekről.
A Pál-völgyi-barlang Látogatóközpontban egy korszerű, interakítv elemekkel ellátott kiállítás kapott helyet, melyben a barlangok értékeibe kaphatnak betekintést a látogatók: elmerülhetnek a geológiai, hidrológiai és természetvédelmi ismeretekben, tudást sajátíthatnak el a barlangokban élő denevérekről.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
Középkori Vízimalom és Sütőház Pálházán várja látogatóit!
A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.
A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.
A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.
Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.
Épületeit, hagyományait, viseletét éltető Palóc Házak gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
