Látnivaló

A Ramassetter-ház Sümeg épített- és szellemi öröksége, a belváros turisztikailag frekventált helyszínén található. A műemlékvédelem alatt álló épület – a város híres polgármesterének, mecénásának szülőháza – eredetileg barokk stílusban épült, ám később felújították, és a XIX. század második felében eklektikus stílusban átépítették. Teljes felújítása után Ramassetter Látogatóközpontként várja az érdeklődőket izgalmas, interaktív, többfunkciós terekkel, eszközökkel, a Ramassetter-kultusz – bortermelés, kékfestés – tárgyi emlékeivel, fazekasgyűjteménnyel és a Sümegfoglaló online, városi sétával egybekötött játékkal.

Tatabányán található a Ranzinger Vincze kilátó, a híres Kő-hegyen álló Turul madártól, emlékműtől mindössze 15-20 percnyi sétálás után. A turul szobornál kiépített parkoló található, innen kb 1,5 km a Kő-hegyen álló kilátó. 1980-ban állították fel eredetileg, a korábban XII/a akna felvonójaként szolgáló kilátót. A kilátónak felállított aknatorony egy 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. A 2008-as felújításnál új nevet kapott, az egykori bányamérnökről, Ranzinger Vincéről nevezték el. A kilátó 30 méter magas, 156 lépcsőfokát megmászva csodálatos panoráma tárul elénk.

Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.

Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.

A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.

Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében található. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak.

A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).