Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.
Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.
Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.
A Cserhát hegyei megbújó Buják látnivalókban igen gazdag település. A kilátó a település egyik különlegessége, Nógrád megye, és talán az ország egyik legszebb kilátója a Sasbérci-kilátó.
A Hortobágyi Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület Látogatóközpontja biciklis és gyalogos tanösvénnyel, kiállítással, ragadozómadarakkal.
1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.
1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.
1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.
A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.
A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.
Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.
