Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Kortárs festmények antik enteriőrben. Az Ari Kupsus Galéria szeptembertől májusig Budapesten, a Bródy Sándor utcában található. A galériatulajdonos Ari S. Kupsus finn vállalkozó 15 éve él Magyarországon. A művészet és a régiségek szeretetét otthonról hozta, és mostanra jelentős magángyűjteményt épített fel 18. század végi és 19. század eleji műalkotásokból és régiségekből. A galéria minden hónapban új kortárs kiállítást rendez. A galéria júniustól augusztus végéig Iszkaszentgyörgyre költözik az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyba.
Kortárs festmények antik enteriőrben. Az Ari Kupsus Galéria szeptembertől májusig Budapesten, a Bródy Sándor utcában található. A galériatulajdonos Ari S. Kupsus finn vállalkozó 15 éve él Magyarországon. A művészet és a régiségek szeretetét otthonról hozta, és mostanra jelentős magángyűjteményt épített fel 18. század végi és 19. század eleji műalkotásokból és régiségekből. A galéria minden hónapban új kortárs kiállítást rendez. A galéria júniustól augusztus végéig Iszkaszentgyörgyre költözik az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyba.
Kortárs festmények antik enteriőrben. Az Ari Kupsus Galéria szeptembertől májusig Budapesten, a Bródy Sándor utcában található. A galériatulajdonos Ari S. Kupsus finn vállalkozó 15 éve él Magyarországon. A művészet és a régiségek szeretetét otthonról hozta, és mostanra jelentős magángyűjteményt épített fel 18. század végi és 19. század eleji műalkotásokból és régiségekből. A galéria minden hónapban új kortárs kiállítást rendez. A galéria júniustól augusztus végéig Iszkaszentgyörgyre költözik az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyba.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék és konyha az 1930-as évekből. Ugyanitt megtekinthető az 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek. Állandó kiállítások: honismeret, néprajz, Völgység néprajza, Kelet-Mecsek falvainak néprajza helytörténet.
Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék és konyha az 1930-as évekből. Ugyanitt megtekinthető az 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek. Állandó kiállítások: honismeret, néprajz, Völgység néprajza, Kelet-Mecsek falvainak néprajza helytörténet.
Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék és konyha az 1930-as évekből. Ugyanitt megtekinthető az 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek. Állandó kiállítások: honismeret, néprajz, Völgység néprajza, Kelet-Mecsek falvainak néprajza helytörténet.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Segesd szívében a postaépület szomszédságában van az Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár. Segesd gazdag történelmi emlékekben, az ásatások feltárták az ispánsági központ csaknem egészét, s jelentős leletekre bukkantak. A múzeum a XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, amely műemlék épületi védettséget kapott. A háromszintes épületben - csaknem kilencezer kötetes - könyvtár van, az emeleten pedig a kiállítások kaptak helyet, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és fazekasműhely rekonstrukcióját is elkészítették a szakemberek.
Segesd szívében a postaépület szomszédságában van az Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár. Segesd gazdag történelmi emlékekben, az ásatások feltárták az ispánsági központ csaknem egészét, s jelentős leletekre bukkantak. A múzeum a XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, amely műemlék épületi védettséget kapott. A háromszintes épületben - csaknem kilencezer kötetes - könyvtár van, az emeleten pedig a kiállítások kaptak helyet, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és fazekasműhely rekonstrukcióját is elkészítették a szakemberek.
Segesd szívében a postaépület szomszédságában van az Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár. Segesd gazdag történelmi emlékekben, az ásatások feltárták az ispánsági központ csaknem egészét, s jelentős leletekre bukkantak. A múzeum a XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, amely műemlék épületi védettséget kapott. A háromszintes épületben - csaknem kilencezer kötetes - könyvtár van, az emeleten pedig a kiállítások kaptak helyet, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és fazekasműhely rekonstrukcióját is elkészítették a szakemberek.
A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.
A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.
A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.