Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.

Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.
Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.

Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.

A Túri Fazekas Múzeum Magyarország legnagyobb, kifejezetten népi cserépedényeket gyűjtő, múzeumi státuszú közgyűjteménye. A jelenleg 8 ezernél valamivel több kerámiából álló anyag európai szinten is a legnagyobbak közé tartozik. A múzeum 2005-ben az impozáns mezőtúri Bolváry-kúriában, Mezőtúr egyik legszebb műemlék épületében kapott otthont. A múzeum állandó kiállítása a fazekasság helyi történetét mutatja be; a régészeti korok kerámiáitól kezdve a 21. század alkotóinak legszebb munkáit tekinthetik meg a látogatók.
A Túri Fazekas Múzeum Magyarország legnagyobb, kifejezetten népi cserépedényeket gyűjtő, múzeumi státuszú közgyűjteménye. A jelenleg 8 ezernél valamivel több kerámiából álló anyag európai szinten is a legnagyobbak közé tartozik. A múzeum 2005-ben az impozáns mezőtúri Bolváry-kúriában, Mezőtúr egyik legszebb műemlék épületében kapott otthont. A múzeum állandó kiállítása a fazekasság helyi történetét mutatja be; a régészeti korok kerámiáitól kezdve a 21. század alkotóinak legszebb munkáit tekinthetik meg a látogatók.

A Túri Fazekas Múzeum Magyarország legnagyobb, kifejezetten népi cserépedényeket gyűjtő, múzeumi státuszú közgyűjteménye. A jelenleg 8 ezernél valamivel több kerámiából álló anyag európai szinten is a legnagyobbak közé tartozik. A múzeum 2005-ben az impozáns mezőtúri Bolváry-kúriában, Mezőtúr egyik legszebb műemlék épületében kapott otthont. A múzeum állandó kiállítása a fazekasság helyi történetét mutatja be; a régészeti korok kerámiáitól kezdve a 21. század alkotóinak legszebb munkáit tekinthetik meg a látogatók.

Tatabánya egyik ikonikus látványossága a város fölé magasodó, műemlékké nyilvánított Turul-emlékmű. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták. A Kő-hegyen álló turulmadár Európa és talán a világ egyik legnagyobb madárszobra, amely a város címerében is megtalálható. A város jelkénének számító Turul-emlékművet a bánhidai csata emlékére állították. A legenda szerint honfoglaló őseink - Árpád vezér vezetésével - ebben a csatában győzték le Szvatopluk morva fejedelem seregét.
Tatabánya egyik ikonikus látványossága a város fölé magasodó, műemlékké nyilvánított Turul-emlékmű. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták. A Kő-hegyen álló turulmadár Európa és talán a világ egyik legnagyobb madárszobra, amely a város címerében is megtalálható. A város jelkénének számító Turul-emlékművet a bánhidai csata emlékére állították. A legenda szerint honfoglaló őseink - Árpád vezér vezetésével - ebben a csatában győzték le Szvatopluk morva fejedelem seregét.

Tatabánya egyik ikonikus látványossága a város fölé magasodó, műemlékké nyilvánított Turul-emlékmű. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták. A Kő-hegyen álló turulmadár Európa és talán a világ egyik legnagyobb madárszobra, amely a város címerében is megtalálható. A város jelkénének számító Turul-emlékművet a bánhidai csata emlékére állították. A legenda szerint honfoglaló őseink - Árpád vezér vezetésével - ebben a csatában győzték le Szvatopluk morva fejedelem seregét.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.

A Tüskevár Panoptikumban a Fekete István regényeiben megírt, varázslatos Nagyberek kel életre. Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk, a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.
A Tüskevár Panoptikumban a Fekete István regényeiben megírt, varázslatos Nagyberek kel életre. Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk, a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.

A Tüskevár Panoptikumban a Fekete István regényeiben megírt, varázslatos Nagyberek kel életre. Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk, a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.