Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Badacsonytördemicen a Faluház udvarán található a különleges szőlőprés-gyűjtemény, amely a folyamatosan bővülő Szőlészeti és Borászati eszköztár része.
A Gyarmat közeli Szőlőhegyi-kilátó Csíkvánd község mellett épült 2013-ban. A kilátó a Gyarmat - Árpás `Akácvirág` turistaútvonal egyik állomása.
A múzeum állandó kiállításán a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai, a kiállítás sorozat címe: Egy raktár rejtett kincsei. Tanítványainak, pályatársainak munkáit a Tisztelet a Mesternek és A zebegényi művészkolónia sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók.
A múzeum állandó kiállításán a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai, a kiállítás sorozat címe: Egy raktár rejtett kincsei. Tanítványainak, pályatársainak munkáit a Tisztelet a Mesternek és A zebegényi művészkolónia sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók.
A múzeum állandó kiállításán a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai, a kiállítás sorozat címe: Egy raktár rejtett kincsei. Tanítványainak, pályatársainak munkáit a Tisztelet a Mesternek és A zebegényi művészkolónia sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók.
A Szulejmán-kilátó Kőszeg belvárosából mintegy 15 percnyire áll. Tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. A kilátó ideális turistacélpont könnyű megközelíthetősége és látványa miatt.
Szűcs Sándor néprajzkutató, író, etnográfus Biharnagybajomban született, kunsági származású kisnemesi családban. Több száz cikke, önálló tanulmánya jelent meg. Igazi elismerést A régi Sárrét világa címmel megjelent munkája hozott neki.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A többszáz éves városfal részét képezte az egykori Árpád-kori déli kapu, melynek helyén az 1932-ben épített Hősök Tornya, a város jelképe áll, mellette található a Tábornokház, mely ma a Városi Múzeum központi épülete.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
