Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.

A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.

Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.

Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.

Az I. kerületi Várnegyed alkotóinak, szervezeteinek, lakóinak művészeti galériája. Kiállítások, közösségi események színtere, egy inspiráló és sokszínű központ, amely nemcsak egy kiállítóhely, hanem egy élénk találkozási pont is, ahol az emberek egymással és a művészettel való kapcsolatukat erősíthetik. Kiállítások és közösségi események színtere, alkotási és közösségi tér is, amely a környék művészeti életét gazdagítja és erősíti.
Az I. kerületi Várnegyed alkotóinak, szervezeteinek, lakóinak művészeti galériája. Kiállítások, közösségi események színtere, egy inspiráló és sokszínű központ, amely nemcsak egy kiállítóhely, hanem egy élénk találkozási pont is, ahol az emberek egymással és a művészettel való kapcsolatukat erősíthetik. Kiállítások és közösségi események színtere, alkotási és közösségi tér is, amely a környék művészeti életét gazdagítja és erősíti.

Az I. kerületi Várnegyed alkotóinak, szervezeteinek, lakóinak művészeti galériája. Kiállítások, közösségi események színtere, egy inspiráló és sokszínű központ, amely nemcsak egy kiállítóhely, hanem egy élénk találkozási pont is, ahol az emberek egymással és a művészettel való kapcsolatukat erősíthetik. Kiállítások és közösségi események színtere, alkotási és közösségi tér is, amely a környék művészeti életét gazdagítja és erősíti.

Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.
Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.

Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.

Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.