Várkert Bazár

A Várkert Bazár anno

A 19. században Buda és Pest nagyon eltérő képet mutatott. A reformkorban kiépülő Pesten lendületes fejlődés vette kezdetét a kiegyezést követően, míg Budán megállni látszott az idő. Míg az akkori Közmunkatanács működésének első éveiben leginkább a pesti oldal fejlesztésére koncentrált, az akkor még erőd jellegű budai Vár szinte érinthetetlennek látszott. 1872-ben rendelkeztek a Lánchíd környékének rendezéséről, majd a rá következő évben döntöttek a királyi rezidencia sorsáról. Ennek értelmében a terület rendezését a Dunától a Vár felé kezdték meg, a Várkert Bazár létrehozásával. Ehhez a várkert aljában álló rozzant házsort el kellett bontani, ami a kisajátítások következtében nem volt egyszerű feladat.

Az építkezés

A király 2,2 millió forintot engedélyezett a palota dunai kapujának, funkcióját tekintve fogadóépületének megvalósítására. Az összeg nagyjából negyedét költötték kisajátításokra, a fennmaradó összeget magára az építkezésre. A várkertbe vezető lépcső és a kísérő épületek terveinek vázlatát Reitter Ferenc készítette el, végül azonban a megvalósítást irányító Podmaniczky Frigyes a tervezést Ybl Miklósra bízta. Ybl megőrizte a vázlat legfőbb elemeit: az árkádsort, a hangsúlyos középépületet, a pergolákat. Több változatot is készített, de – takarékossági okokból – a legutolsóban már rámpák szerepelnek a gloriette két oldalán.

Ybl grandiózus, neoreneszánsz stílusban épített mesterművének déli és északi végén lakóházak épültek, ezekben helyezték el a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet. Az építkezés 1875 és 1883 között zajlott. A pazar díszítmények kivitelezésében kiváló iparosok, művészek vettek részt: Huszár Adolf faragta a gloriette szobrait, Than Mór festette a pavilonok freskóit, Zsolnay Vilmos gyártotta a kerámiadíszeket, Jungfer Gyula végezte a kovácsmunkákat.

A Várkert Bazár hasznosítása

Bármilyen jó is volt az elképzelés, hogy a Pestre jellemző pezsgő életet megteremtsék Budán is, a gyakorlatban mindez mégsem működött. A környék gyér forgalma miatt már az 1883-as megnyitó után is egyre nehezebben találtak bérlőket a bazársor üzleteibe. E kudarc hatására döntöttek úgy, hogy műtermeket létesítenek a bazárok helyén.

1884-től Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermében kezdhetett munkához. Később Fadrusz János alkotott ebben a műteremben, aki itt mintázta a kolozsvári Mátyás-szobrot. Őt Ligeti Miklós követte. Mellettük, a szomszédos helyiségekben alkotott Holló Barnabás illetve Füredi Richárd, a millenniumi emlékmű több királyszobrának alkotója. Vilt Tibor Margitszigeten található Madách-szobrát is itt készült el. A várkert műtermeiben alkotott Vígh Tamás, Gulyás Gyula és az ifjabb Nyírő Gyula.

Az idők során több mint nyolcvan művészlakó alkotott a Várbazár összesen húsz műtermében. A termek egyre romló állapota ellenére – penészedtek a falak, áttörtek a fagyökerek, hideg volt – amikor el kellett hagyniuk a Várkertet, a művészek mégsem szívesen váltak meg alkotó közegüktől.

A Várkert Bazár rövidebb időszakokra helyt adott a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának is. Az északi szárnyban néhány éven át az iparszerű női kézimunka különböző ágait művelő Budai Nőipari Tanműhely működött. Mellette pedig már 1890 őszétől Deák Ébner Lajos női festőiskolája, amely egészen 1918-ig talált itt helyre.

A második világháborútól a bezárásig

A várkerti épületegyüttes a II. világháborúban komoly károkat szenvedett. Komoly sérülést okozott az Ybl tér 2. szám alatti házba csapódott bomba, eltűnt a pergolasor, a tél-szobor, oszlopával együtt megsemmisültek a kapuőrző oroszlánok, illetve a fülkék vázái, festményei. Az 1950-es években Gerő László elképzelései alapján végeztek műemléki helyreállítást, amely elbontásokkal, betonlépcső beépítésével, aránytévesztésekkel járt.

1961. augusztus 20-án nyílt meg a Várkert Bazár területén az Ifjúsági Park, amely 1984-ig működött, és a magyar rockzenei élet népszerű helyszínévé vált. Többek között a Bergendy, a Scampolo, a Sakk-Matt, a Hungária, majd a hetvenes években a P. Mobil, a Skorpió, a Piramis, az Edda, a Hobo Blues Band léptek fel itt rendszeresen. Az öreg falak azonban nem bírták az intenzív, és az eredeti funkciótól idegen használatot, és1984-ben bezárták.

30 év hányattatás

1984-ben zárt be a Várkert Bazár területének egy részén működő Ifjúsági Park, mert az építmények állapota életveszélyessé vált, komoly baleset is történt. Az északi és déli oldalon álló palotaépületekben azonban még sokáig műtermek, műteremlakások működtek. Az utolsó „lakó” csak 2005-ben hagyta el az épületet.

Az egykori Ifipark területén lévő épületegyüttes hasznosítására számos terv és elképzelés születetett, de egyik sem valósult meg.

Már a rendszerváltozás előtti időkben is felmerültek vakmerő hasznosítási javaslatok. Itt nyitották volna meg a Skála-bazárt 1982-ben. A műtermekbe kiskereskedelmi üzletek, régiségboltok költöztek volna. 1985-ben a Széchenyi Művészeti Központ a műkincskereskedés fellegvárát hozta volna itt létre. Felmerült egy teraszos kialakítású szálloda építésének ötlete is. 1988-ban aztán az épületegyüttes a Világörökség részévé vált, ami véget vetett az ambiciózus elképzeléseknek.

1996-ban állami szerepvállalással akarták felújítani a Várkert Bazárt, majd 1999-ben magántőke bevonásával. Az 1996-ban készített helyreállítási tervekben is szerepelt már a térszín alatti háromszintes beépítés: legalul parkolóval, a két felsőn pedig idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatásokkal, üzletekkel. A bazársorban, amelyben akkor még szobrászműtermek működtek, műkereskedések, vendéglátóhelyek és idegenforgalmi irodák nyíltak volna. Már ekkor tervezték mozgójárda megépítését a Vízhordó lépcső belsejében.
Egy másik elképzelése szerint a Szent György tér környéke szálloda- és kaszinónegyeddé torzult volna, a Várkert Bazár területét pedig gyermekszórakoztató központnak szánta, az udvaron amfiteátrummal. 2002-ben kanadai-angol befektetők jelentek meg színre, akik hatvan évre szerettek volna hozzájutni hozzá az épülethez, a felújításért cserébe. A felszín alatti felső két szintre üzleteket és konferenciaközpontot képzeltek.

Végül a kormány 2011-ben hozott határozata alapján megindult a felújítás érdemi előkészítése, majd 2012 őszén munkák is elkezdődtek. Ennek köszönhető, hogy 2014. április 3-án a nagyközönség számára is láthatóvá és egyértelművé válik, hogy az Ybl által tervezett épületegyüttes eredeti szépségében született újjá.

Megújul a Várkert Bazár

Az 1875-1883 közt Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várbazár a Világörökség részét képezi, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. A 2014 augusztusában véget érő felújítási munkálatok eredményeként a műemléki szempontok és az épület kihasználásának praktikuma harmonikus egyensúlyba kerül.

A kormány 2011. október 19-én döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről. A Várkert Bazár rekonstrukciója és fejlesztése teljes egészében az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósul meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében. A „Várkert Bazár fejlesztése" című projekt megvalósításához nyújtott támogatás összege 6 711 300 149 Ft.

A projekttel párhuzamosan a Budavári Önkormányzat valósítja meg „A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése" beruházás keretében a felszín alatti parkolót és azt a gyalogos közlekedési tengelyt, amely az Északi Pavilontól indulva a Budavári Palotát övező várfal koronájáig biztosít akadálymentes elérést.

A felújítás első ütemében újult meg az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet április 3-án adnak át a nagyközönségnek. A második ütemben, 2014. augusztus 28-ig, készül el a multifunkcionális rendezvényterem, alatta a mélygarázs, valamint a budavári királyi kertek és megújul az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca is, valamint ekkor alakítják ki a kishajó közlekedést is.

A Várkert Bazár felújítása közlekedési szempontból is érdekes, hiszen egyik eredeti, Ybl Miklós által megálmodott funkciója szerint, az épületegyüttes legfőbb feladata a Duna-part és a Budai vár közötti összeköttetés megteremtése volt. Ennek korszerű megvalósítása érdekében a vízhordó lépcső mellé mozgó lépcsőt építettek, amely összekapcsolja a Várkert Bazárt a Várral. Emellett épül meg a 297 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs is a Várkert Bazár alatt.

A közlekedést érintő tervek között szerepel az is, hogy kishajó-közlekedéssel oldják meg a pesti és a budai oldal összekapcsolását. Ez azt jelenti, hogy a hajók a Vigadó térről indulva szállítják a turistákat át a Dunán, ahonnan mozgó járda és lépcső segítségével közelíthetik meg a Várkert Bazárt, ahol kiállítások, koncertek és további gazdag kulturális programkínálat várja őket. Majd innen jutnak fel a vár területére a kíváncsiskodók.

A fejlesztés célja

A Várkert Bazár fejlesztése nem csupán műemléki rekonstrukciót, tehát a Világörökség részét képező épületegyüttes és a kapcsolódó kertek eredeti állapotának helyreállítását jelenti. Ennél többről van szó: a Várkert Bazár fejlesztésével és hasznosításával új kulturális szolgáltatásokkal gazdagodik a főváros. A felújított épületegyüttesben kiállító helyiségek (összesen 2500 m2-en ) és multifunkcionális rendezvényterem (900 m2-en) kapnak helyet. Emellett az ide látogatókat vendéglátóhelyek, különféle üzletek és turisztikai információs pont is várja.
A Várkert Bazár a felújítása és bővítése után olyan pezsgő és élhető közösségi tér jön létre, ahol minden korosztály jól érezheti magát és megtalálhatja a számára leginkább vonzó programot. Így az épületegyüttes végre újra bekapcsolódhat a főváros kulturális és turisztikai vérkeringésébe.

A megújulás folyamata

A rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az épület legapróbb részleteit is megőrizzék és helyreállítsák, legyen szó falrészről, falfestményről vagy egy ajtókilincsről. Azokat a részleteket, amelyek már nem voltak helyreállíthatók vagy teljesen elpusztultak, korabeli fotók, levéltári dokumentumok illetve a helyszínen begyűjtött maradványok alapján igyekeztek rekonstruálni a szakemberek.

A fémrestaurátori feladatok legnagyobb részét a vaskorlátok helyreállítása jelentette: az épületcsoport lépcsőházaiban, függőfolyosóin és kapuin megközelítőleg 320 folyóméter vaskorlát és kerítés restaurálását, valamint 115 folyóméter öntöttvas korlát rekonstrukcióját kellett elvégezni.

A főbejárati kapukat, a fülkepavilonokat, valamint a bazársor mintegy 30 kapuját és számos ajtaját a farestaurátorok műhelyekben tisztították meg az évtizedek alatt rájuk került többrétegű festéktől, konzerválószerrel kezelték, végül pótolták a hiányokat. Az ajtók az újrafestés és a megtisztított vasalatok felhelyezése után kerültek vissza eredeti helyükre.

A járóburkolatokat is eredeti színeikben és mintázatukban állították helyre olyan minőségben, hogy az épület új funkcióinak is megfeleljen. A járófelület csak nagyon kevés helyen maradt meg eredeti állapotában, de ahol lehetett, megmentették a korabeli darabokat.

A Bazár építéséhez édesvízi, durva és tardosi vörösmészkövet egyaránt használtak. A köveket először szemcseszórással megtisztították, majd a kőanyagot speciális folyadékkal szilárdították, a hiányzó részeket pedig nagyon szigorú restaurációs szabályok szerint pótolták.

A téli hónapokban nagy munkát végeztek a festést végző restaurátorok, ekkor készítették el a belső, festett terek rekonstrukciós munkálatait, Ybl korában alkalmazott technikákkal.

A megvalósítás partnerei

Az engedélyezési és kiviteli terveket a Középülettervező Zrt. készítette Potzner Ferenc és Pottyondy Péter vezető tervezők irányításával, Dévényi Tamás belsőépítész közreműködésével.

Közösségi nyílt közbeszerzési eljárásban választották ki a kivitelezőt, a Swietelsky Magyarország Kft. és West Hungária Bau Kft. alkotta konzorciumot.

A projektet a Várgondnokság Nonprofit Kft. a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, mint közreműködő szervezettel szoros együttműködésben valósítja meg.

A kivitelezési munkák során a régészeti felügyeletet a Budapesti Történeti Múzeum régész szakemberei biztosítják.

A projekt felügyeleti szerve a Budai Várnegyed, a fertődi Esterházy-kastély és a Kúria megújításáért felelős kormánybiztosság, amelynek irányításával a kormány dr. Zumbok Ferenc kormánybiztost bízta meg, akinek halála után a kormánybiztosi feladatokat L. Simon László vette át.

Nyitva tartás:

A Déli palotákban és az északi, ún. Testőrpalotában található időszaki kiállítások nyitva tartása:
kedd-vasárnap: 10.00-18.00 

A jegypénztárak 17.30-kor zárnak.

A neoreneszánsz kert hétfőtől vasárnapig tart nyitva 06:00-24:00-ig.