Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.

A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.

1975-ben hangzott el először az a javaslat, hogy az Acélszobrász Alkotótelepeken készülő műveket a Duna-parton helyezzék el. A Dunaújvárosi Szoborpark az 1970-es évek elejétől fokozatosan kiépülő, botanikájában megtervezett, gazdag növényzettel betelepített, festői környezetű Duna-parton jön létre. 58 nagyméretű műalkotás elhelyezésével, a város egyik legszebb részeként, sétáló utakkal szegélyezve.
1975-ben hangzott el először az a javaslat, hogy az Acélszobrász Alkotótelepeken készülő műveket a Duna-parton helyezzék el. A Dunaújvárosi Szoborpark az 1970-es évek elejétől fokozatosan kiépülő, botanikájában megtervezett, gazdag növényzettel betelepített, festői környezetű Duna-parton jön létre. 58 nagyméretű műalkotás elhelyezésével, a város egyik legszebb részeként, sétáló utakkal szegélyezve.

1975-ben hangzott el először az a javaslat, hogy az Acélszobrász Alkotótelepeken készülő műveket a Duna-parton helyezzék el. A Dunaújvárosi Szoborpark az 1970-es évek elejétől fokozatosan kiépülő, botanikájában megtervezett, gazdag növényzettel betelepített, festői környezetű Duna-parton jön létre. 58 nagyméretű műalkotás elhelyezésével, a város egyik legszebb részeként, sétáló utakkal szegélyezve.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.

A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.