Országos eseménynaptár
Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Bonyhád a II. világháború után Magyarországra - többségben Tolnába, Baranyába - telepített bukovinai székelyek központja, itt alakult meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Mesztegnyő melletti Búsvári Halastónál álló madármegfigyelő kilátó könnyen megközelíthető erdei kisvonattal. A Búsvári Halastó megállótól néhány száz méteres sétával érhetünk el a kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra, a környező erdőre és megfigyelhető a tó változatos madárvilága.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A gyűjtemény 5 kiállítótereméből háromban helyezkedik el az állandó kiállítás, melyet neves szakemberek állítottak össze. Két teremben Törökszentmiklós és térségének történetét mutatjuk be az őskortól az I. világháborúig, a harmadikban pedig a néprajzi emlékeket tekinthetik meg a látogatók.
A büdöskúti arborétum a Keszthelyi-hegység déli részének leglátogatottabb vidéke, mely Keszthelytől 12 km-re Balatongyörök határában helyezkedik el. Változatos fajta összetételű erdőrészletekből áll és funkcionálisan is jól szolgálja a természetet, nyugalmat, csendet kedvelők igényeit.
A Bükki Csillagda komplex programja két órát ölel fel. Ebben a két órában megtekinthetik a kiállításunkat, a kupolát és megnézhetnek egy planetáriumi filmet is.
