Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhető szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhető szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhető szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgye Pilisszentkereszttől délre, a falu szélső házaitól nem messze kezdődik, egy több mint 1 km hosszú, meredek sziklák között kanyargó szurdok. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik.
A Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgye Pilisszentkereszttől délre, a falu szélső házaitól nem messze kezdődik, egy több mint 1 km hosszú, meredek sziklák között kanyargó szurdok. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik.
A Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgye Pilisszentkereszttől délre, a falu szélső házaitól nem messze kezdődik, egy több mint 1 km hosszú, meredek sziklák között kanyargó szurdok. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik.
A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros`, nádtetős, oldaltornácos módos gazda¬ház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedül¬álló különlegesség. A „kisházban` búbos kemence, a „nagyházban` lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség.
A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros`, nádtetős, oldaltornácos módos gazda¬ház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedül¬álló különlegesség. A „kisházban` búbos kemence, a „nagyházban` lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség.
A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros`, nádtetős, oldaltornácos módos gazda¬ház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedül¬álló különlegesség. A „kisházban` búbos kemence, a „nagyházban` lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség.
A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.
A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.
A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.
A Deseda-tó partján álló kilátó látványos körpanorámát nyújt az idelátogató turistáknak. Családbarát kialakításával és közvetlen parkolási lehetőséggel a háromemeletes kilátó minden kirándulni vágyónak ajánlott célpont.
A jelenleg kiállító helyként működő Dessewffy Kúria épülete korábban Téli kápolna (a hittanórák és az egyházi énekkar próbáinak helyszíne) volt, jelenleg a Helytörténeti Kör épülete.
Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom épületben található a Pékmúzeum valamint a Festetics Fűszerkert és Herbárium.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozóhelyet.
