Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
Doroszlói Szentkút Segítő Szűz Mária Egyházmegyei Kegyhely. Délvidék központi búcsújáróhelye. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsújáró helye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen jönnek ide.
Kortárs magyar képző- és iparművészeknek rendez kiállításokat, de évente egy-két alkalommal lehetőséget ad külföldi művészeknek is a bemutatkozásra.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. A ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A falu közepén, négy utca találkozásánál áll a műemlék kastély, amely 1860 táján Jobaházi Dőry Miklós tulajdonába került. Az utcára néző homlokzat közepén az ő kőbe faragott címerük látható.
A múzeum célja, hogy a felnövekvő nemzedék számára hiteles képet adjon Körmend, a Batthyány család, valamint a Batthyány kastély történetéről úgy, hogy a látogatók mindeközben Magyarország építészetéről, társadalmi, ipari, művészeti és politikai fejlődéséről is képet kapjanak.
