Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Az 1790-ben épült fekvőborona falú zsúpfedeles parasztház 1975 óta működik tájházként. Egykoron Cseke János fazekas otthona volt, aki 1922-ben halt meg. Az önkormányzat tulajdonába kerülve a helyi fazekashagyományok bemutatása mellett számos rendezvény helyszíneként is szolgál.
A sümegi Fehérkő kilátóhoz két úton lehet feljutni, a Fehér-kövek Természetvédelmi területen helyezkedik el az Öreghegyen. A zöld sáv jelzésű turistaútról csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Letenye városközpontjában, a Béci-patak partján, impozáns ősparkban áll a 18. században épült Szapáry kastély. A várostörténeti kiállítás a kapualjtól jobbra, három földszinti teremben kapott helyet.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
