Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
A hetvehelyi Fehér-hegyen áll a Gábor Antal-kilátó. A fából készült kilátó 2002-ben épült Gábor Antal erdészvezető emlékére, Makovecz Imre tervei alapján.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
Bognár László szobrászművész, 1954-ben született Pápán. Tanulmányait Pápán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Szobrainak anyaga: fa, bronz, esetleg porcelán. Kedvenc anyaga a fa (feketedió, dió). Szobrászattal és nyolc év faipari tanulmányait és szobrászati ismereteit hasznosítva régi bútorok restaurálásával foglalkozik.
Bognár László szobrászművész, 1954-ben született Pápán. Tanulmányait Pápán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Szobrainak anyaga: fa, bronz, esetleg porcelán. Kedvenc anyaga a fa (feketedió, dió). Szobrászattal és nyolc év faipari tanulmányait és szobrászati ismereteit hasznosítva régi bútorok restaurálásával foglalkozik.
Bognár László szobrászművész, 1954-ben született Pápán. Tanulmányait Pápán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Szobrainak anyaga: fa, bronz, esetleg porcelán. Kedvenc anyaga a fa (feketedió, dió). Szobrászattal és nyolc év faipari tanulmányait és szobrászati ismereteit hasznosítva régi bútorok restaurálásával foglalkozik.
A Galeria Centralis egyszerre szerves része és kiterjesztése a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumának reflektál, megnyílik és elérhetővé teszi a nagyközönség számára azt, ami általában rejtve van, nem érhető el, és csak a kutatók egy kiválasztott csoportja használja.
A galéria különböző korosztályokat átfogó művészkörének fókuszában egyik oldalról az érzékibb, spirituálisabb vonalat képviselő fiatal illetve középgenerációs festők állnak, akiknek korábbi és újabb munkáit egyéni, illetve közös vonások alapján összeállított csoportos kiállításokon mutatja be. A másik hangsúlyos terület a 70-es, 80-as években induló, sok esetben nemzetközileg is elismert, a magyar művészet történetében jelentős helyet elfoglaló művészek képviselete. A galéria nagy hangsúlyt fektet ezen alkotók életművének feldolgozására és bemutatására, könyvek, monográfiák kiadására.
A galéria különböző korosztályokat átfogó művészkörének fókuszában egyik oldalról az érzékibb, spirituálisabb vonalat képviselő fiatal illetve középgenerációs festők állnak, akiknek korábbi és újabb munkáit egyéni, illetve közös vonások alapján összeállított csoportos kiállításokon mutatja be. A másik hangsúlyos terület a 70-es, 80-as években induló, sok esetben nemzetközileg is elismert, a magyar művészet történetében jelentős helyet elfoglaló művészek képviselete. A galéria nagy hangsúlyt fektet ezen alkotók életművének feldolgozására és bemutatására, könyvek, monográfiák kiadására.
A galéria különböző korosztályokat átfogó művészkörének fókuszában egyik oldalról az érzékibb, spirituálisabb vonalat képviselő fiatal illetve középgenerációs festők állnak, akiknek korábbi és újabb munkáit egyéni, illetve közös vonások alapján összeállított csoportos kiállításokon mutatja be. A másik hangsúlyos terület a 70-es, 80-as években induló, sok esetben nemzetközileg is elismert, a magyar művészet történetében jelentős helyet elfoglaló művészek képviselete. A galéria nagy hangsúlyt fektet ezen alkotók életművének feldolgozására és bemutatására, könyvek, monográfiák kiadására.
A Gallery8 a Mátyás téren található, Budapest 8. kerületének szívében, vagyis a fővárosnak túlnyomórészt romák által lakott részén. Galériánkat – egyéb projektjeinkhez hasonlóan – egy valódi interkulturális térként képzeljük el, ahol a romák és nem-romák közti kísérletezés, kreativitás, együttműködés, eszmecsere helyet kaphatna, új alkotásokat és megoldásokat eredményezve ezzel egy jövőbeni békés együttélés érdekében.
A Gallery8 a Mátyás téren található, Budapest 8. kerületének szívében, vagyis a fővárosnak túlnyomórészt romák által lakott részén. Galériánkat – egyéb projektjeinkhez hasonlóan – egy valódi interkulturális térként képzeljük el, ahol a romák és nem-romák közti kísérletezés, kreativitás, együttműködés, eszmecsere helyet kaphatna, új alkotásokat és megoldásokat eredményezve ezzel egy jövőbeni békés együttélés érdekében.
A Gallery8 a Mátyás téren található, Budapest 8. kerületének szívében, vagyis a fővárosnak túlnyomórészt romák által lakott részén. Galériánkat – egyéb projektjeinkhez hasonlóan – egy valódi interkulturális térként képzeljük el, ahol a romák és nem-romák közti kísérletezés, kreativitás, együttműködés, eszmecsere helyet kaphatna, új alkotásokat és megoldásokat eredményezve ezzel egy jövőbeni békés együttélés érdekében.
