Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Gödöllő és Isaszeg között, több mint 130 hektáron terül el a Gödöllői Erdészeti Arborétum. Az ország legnagyobb területű arborétumának mottója, `az ezerarcú erdő` egyszerre utal az itt található erdőképek és tisztások sokszínűségére, az itt élő gazdag élővilágra, illetve arra, hogy egész évben milyen sokféle élményt tud nyújtani az erdő a család minden tagja számára: csendes, elmélyedt sétára invitáló utakat, romantikus ösvényeket, önfeledt játékot a Süni tisztáson, szabadtéri sütögetést a Maci tisztáson, élményszerű tanulást interaktív táblákkal, erdei futókört és fitnesz eszközöket a sport szerelmeseinek.
Gödöllő és Isaszeg között, több mint 130 hektáron terül el a Gödöllői Erdészeti Arborétum. Az ország legnagyobb területű arborétumának mottója, `az ezerarcú erdő` egyszerre utal az itt található erdőképek és tisztások sokszínűségére, az itt élő gazdag élővilágra, illetve arra, hogy egész évben milyen sokféle élményt tud nyújtani az erdő a család minden tagja számára: csendes, elmélyedt sétára invitáló utakat, romantikus ösvényeket, önfeledt játékot a Süni tisztáson, szabadtéri sütögetést a Maci tisztáson, élményszerű tanulást interaktív táblákkal, erdei futókört és fitnesz eszközöket a sport szerelmeseinek.
Gödöllő és Isaszeg között, több mint 130 hektáron terül el a Gödöllői Erdészeti Arborétum. Az ország legnagyobb területű arborétumának mottója, `az ezerarcú erdő` egyszerre utal az itt található erdőképek és tisztások sokszínűségére, az itt élő gazdag élővilágra, illetve arra, hogy egész évben milyen sokféle élményt tud nyújtani az erdő a család minden tagja számára: csendes, elmélyedt sétára invitáló utakat, romantikus ösvényeket, önfeledt játékot a Süni tisztáson, szabadtéri sütögetést a Maci tisztáson, élményszerű tanulást interaktív táblákkal, erdei futókört és fitnesz eszközöket a sport szerelmeseinek.