Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A Gyürky-Solymossy Kastély és Park Bátonyterenye (Kisterenye) szép műemléke. A barokk kastély a XVIII. században épült. A kastélyt körülölelő - a Zagyva és a Tarján patak találkozásánál - 13 hektáros angolparkszerű kertben több mint 120 fafaj él.
Guinness világrekord felállítását megcélzó színes, látványos gyűszűkiállítás. 5 földrész, A-Z-ig szinte minden országából való, az ókortól napjainkig 3000 éve, fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyagból, használati- reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszű tekinthető meg.
A HAAS Galéria célja egy egységesen modern festészeti és grafikai kínálat felvonultatása, amelybe beleférnek a klasszikus modern képek és a közönséghez szóló, jó ízlést formáló kortárs alkotások is.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
