A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán. A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik. A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.
A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán. A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik. A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.
A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán. A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik. A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Mesztegnyő melletti Búsvári Halastónál álló madármegfigyelő kilátó könnyen megközelíthető erdei kisvonattal. A Búsvári Halastó megállótól néhány száz méteres sétával érhetünk el a kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra, a környező erdőre és megfigyelhető a tó változatos madárvilága.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A település rendezvényparkjában a kilátótorony mellett szabadtéri színpad, négy mobil kemence és játszótér, valamint bográcsozó és szalonnasütő is várja a turistákat.
