
A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.
A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.

A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.

Zalakaros fürdőváros látogatói a Termáltó és Ökopart látnivalóit nézhetik meg. Megismerkedhetnek a természet hangjaival a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását – a nap mozgását és a hozzá kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvényeken, a legkisebbek a Játszótéren játszhatnak.
Zalakaros fürdőváros látogatói a Termáltó és Ökopart látnivalóit nézhetik meg. Megismerkedhetnek a természet hangjaival a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását – a nap mozgását és a hozzá kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvényeken, a legkisebbek a Játszótéren játszhatnak.

Zalakaros fürdőváros látogatói a Termáltó és Ökopart látnivalóit nézhetik meg. Megismerkedhetnek a természet hangjaival a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását – a nap mozgását és a hozzá kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvényeken, a legkisebbek a Játszótéren játszhatnak.

A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.

A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.

Európa utolsó várbörtönének folyosóin és zárkáiban sétálva különleges utazást tehetünk térben és időben. Az épület szimbólummá vált a helyi emlékezetben. Nemcsak hosszú története miatt, hanem mert itt raboskodott a nyilas uralom idején Mindszenty József veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek, hercegprímás. Szintén itt raboskodott Brusznyai Árpád klasszika-filológus, a diákok kedvenc középiskolai tanára, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956-os forradalom eseményeiben. Sok mindent megtudhatunk, többek között arról, hogy egy-egy korszakban mi számított bűnnek, és milyen büntetést tartottak jogosnak, igazságosnak.
Európa utolsó várbörtönének folyosóin és zárkáiban sétálva különleges utazást tehetünk térben és időben. Az épület szimbólummá vált a helyi emlékezetben. Nemcsak hosszú története miatt, hanem mert itt raboskodott a nyilas uralom idején Mindszenty József veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek, hercegprímás. Szintén itt raboskodott Brusznyai Árpád klasszika-filológus, a diákok kedvenc középiskolai tanára, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956-os forradalom eseményeiben. Sok mindent megtudhatunk, többek között arról, hogy egy-egy korszakban mi számított bűnnek, és milyen büntetést tartottak jogosnak, igazságosnak.

Európa utolsó várbörtönének folyosóin és zárkáiban sétálva különleges utazást tehetünk térben és időben. Az épület szimbólummá vált a helyi emlékezetben. Nemcsak hosszú története miatt, hanem mert itt raboskodott a nyilas uralom idején Mindszenty József veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek, hercegprímás. Szintén itt raboskodott Brusznyai Árpád klasszika-filológus, a diákok kedvenc középiskolai tanára, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956-os forradalom eseményeiben. Sok mindent megtudhatunk, többek között arról, hogy egy-egy korszakban mi számított bűnnek, és milyen büntetést tartottak jogosnak, igazságosnak.