A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.