Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.