
A felújított vízimalomban megismerheted az őrlés folyamatát, a malom és egy kicsit a Pálos rend történetét, szemben állhatsz az utolsó molnárokkal. Akár hallhatod a hengerszék zakatolását, a malomkő súrlódását. 2015-ös évben teljesen felújításra került a Zalamerenye község határában álló egykori Pálos vízimalom.
A felújított vízimalomban megismerheted az őrlés folyamatát, a malom és egy kicsit a Pálos rend történetét, szemben állhatsz az utolsó molnárokkal. Akár hallhatod a hengerszék zakatolását, a malomkő súrlódását. 2015-ös évben teljesen felújításra került a Zalamerenye község határában álló egykori Pálos vízimalom.

A felújított vízimalomban megismerheted az őrlés folyamatát, a malom és egy kicsit a Pálos rend történetét, szemben állhatsz az utolsó molnárokkal. Akár hallhatod a hengerszék zakatolását, a malomkő súrlódását. 2015-ös évben teljesen felújításra került a Zalamerenye község határában álló egykori Pálos vízimalom.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

A Petőfi Irodalmi Múzeum célja a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében. Célunk a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.
A Petőfi Irodalmi Múzeum célja a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében. Célunk a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.

A Petőfi Irodalmi Múzeum célja a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében. Célunk a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.

A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.
A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.

A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.

Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.
Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.

Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.

Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.

Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.

A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.

A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.