Turizmus Program
Turizmus Program

Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum Budapest

1063 Budapest - 6. kerület - Terézváros, Munkácsy Mihály u. 19/B.

Siófoki Nyuladalom

Futóverseny Budapest

Disznótoros hétvége

Társasház Konferencia

Játékpark Budapest

Szabadulj ki!

Sziklamászás

Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Nőnapi wellness hétvége és program Hévíz felnőttbarát szállodájában
Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Nőnapi wellness hétvége és program Hévíz felnőttbarát szállodájában
Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.

Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum Budapest

1063 Budapest - 6. kerület - Terézváros, Munkácsy Mihály u. 19/B.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum Budapest
lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

A bemutatkozás

A házat Schiffer Miksa okleveles mérnök, építési vállalkozó, a „Palatinus” Építő- és Ingatlanforgalmi Részvénytársaság tulajdonosa építette 1910-1912 között saját maga és családja számára. A késő szecessziós stílusú épület a híres építész, Vágó József tervei alapján készült, míg belső tereit a kor nagy művészeinek (Kernstok Károly, Zsolnay Vilmos, Rippl-Rónai József, Csók István, Fémes-Beck Vilmos) alkotásai díszítették.

Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás

A kiállítás időrendi sorrendben mutatja be a Vám- és Pénzügyőrség, illetve elődszervezetei történetét.

Az első terem a XVIII. századtól az I. világháború végéig tartó időszakba enged bepillantást. A legkorábbi emlékek a XVIII. század második feléből, Mária Terézia uralkodásának idejéből valók. Az itt kiállított pátensei a vám, az adó és a jövedék szempontjából tárják elénk az abszolutizmus korára jellemző államszervezetet.

Az 1848-49-es szabadságharc bukása utáni időszakból valók a Császári - Királyi Pénzügyőrség német nyelvű jogszabályai és az úgynevezett Bach-huszár egyenruha. Ez utóbbit sajátos kettősség jellemzi: az egyenruha díszítése megfelel a magyaros hagyományoknak, a fejfedőn viszont a Habsburg-ház jelképét, a kétfejű sast láthatjuk.

Az 1867-es kiegyezés után megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrség egyenruhái már a nemzeti jelleget hangsúlyozzák. A magyar nyelv hivatalossá tételét jelzik a különféle magyar nyelvű jogszabályok és az első Arday évkönyv – a későbbi pénzügyőri évkönyv elődje – 1881-ből.

Külön vitrin mutatja be a fiumei székhelyű Magyar Királyi Tengerész Pénzügyőrség egyenruháit és a szolgálati hajóról, a „László gőzösről” készült korabeli fényképet.

A második terem a két világháború közötti időszakot mutatja be. A Trianoni békediktátum alapjaiban érintette a Vám- és Pénzügyőrség szervezetét és működését. Az itt kiállított, 1924-ben megjelenő első önálló magyar vámtörvény és vámtarifa, amely az Osztrák-Magyar Monarchiával való közös vámterületek megszűnése következtében került kiadásra, jól szemlélteti ezt. Az 1921-ben létrejött Magyar Királyi Vámőrség eredeti egyenruhája a gyűjtemény különleges darabja. Szintén eredetiek a terem közepén kiállított pénzügyőri egyenruhák, illetve a fekete színű Bocskai-atilla a terem sarkában, amelyet pénzügyminisztériumi főtisztviselők parlamenti ülések alkalmával viseltek. A modern technika fokozatosan a pénzügyőrségnél is teret hódított. Ezt szemlélteti a kiállított telefon és írógép, amelynek 1927-ben a testületben való bevezetése lassanként felváltotta a kézírást.

A harmadik terem a második világháború végétől napjainkig tekinti át a szervezet történetét. 1945-ből származnak a „Pénzügyőrség” feliratú nemzeti karszalagok, amelyek a hiányzó egyenruhát pótolták, illetve a magyar-orosz kétnyelvű igazolványok, amelyek a közmunkák alóli felmentettséget jelezték.

A háború utáni gyors politikai változásokat jól érzékeltetik a különböző hivatali táblák, melyeken a Kossuth-címer néhány év alatt Rákosi-címerré, majd 1957-től Kádár-címerré változott. A kiállított egyenruhákon jól látható, hogy az ötvenes évekre már mindenben a szovjet hatás érvényesült: a pénzügyőrök zöld, a vámőrök barna, ötgombos, orosz szabású zubbonyt kaptak. Ezt váltotta fel – a politikai változásokkal összhangban – az 1960-as években az elegánsabb, háromgombos angolos vonalvezetés, a két testület egyesítése után pedig az egységes, szürkés-zöld szín, amely lényegében a mai napig érvényben van. Ebben a teremben tekinthetőek meg a jelenleg használatos, különböző alkalmakkor viselt férfi és női egyenruhák, kitüntetések és egyéb elismerések, valamint a pénzügyőrök mindennapi munkáját bemutató fényképek és munkaeszközök.

Arnold Mihály pénzügyőr altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség egykori országos parancsnokának állít emléket a szakmai pályafutását bemutató itt található vitrin.

Magyar adózástörténeti kiállítás

NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága
Budapest, VII. ker., Dob u. 75-81.

A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A 2008-ban létrehozott Magyar adózástörténeti kiállítás 3 teremben ad átfogó képet Magyarország adózásának történetéről. Hasonlóan a vámhoz, az adózás is egyidős országunk történelmével.

Már államalapító királyunk, I. Szent István elrendelte a tized begyűjtésének törvényi kötelezettségét. Ez ugyan nem közvetlenül az államot, hanem az egyházat szolgálta, de adóként vetették ki, s ezzel kezdetét vette a közcélok megvalósítására való közösségi adakozás; az adózás.

I. András 1222-ben kiadott Aranybullájában fektette le az adózás törvényi kötelezettségét, s annak országos bevezetését, mely alól mentességet csak a nemesség élvezett.

Mátyás király jelentős kincstári reformot vezetett be, mely szerint mindenki vagyonának mértéke szerint adózott. Új adóformái a fejadó, a füstadó, hadiadó (subsidium) voltak, melyek bevételeivel erőssé tette az államot és fenntartotta híres Fekete Seregét is.

A teljes közteherviselés megvalósításának szükségességét a reformkorban Széchenyi István fogalmazta meg Adó és két garas című munkájában. Később, Kossuth Lajos pénzügyminisztersége idején öltött törvényi formát, majd nyert elfogadást a Parlamentben. (Első terem)

A kiegyezést (1867) követően modernkori adózásunk gyors fejlődésnek indult. Kiépült a Magyar Királyi Adóhivatal és annak megyei rendszere. Számos adózással kapcsolatos újság, szaklap és könyv jelent meg. 1909-ben pedig Wekerle Sándor pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök, adóreform-törvénye is bevezetésre került.

A II. világháború után létrejövő Magyar Népköztársaságban a korábbi adórendszert felszámolták és bevezették a jelmondatként is hangoztatott ún. „adónélküli” társadalmat. Mindez az 1960-as évek végén az új gazdasági mechanizmussal kezdett megváltozni; létrejött a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága (1967), majd 1987-ben az önálló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.(Második terem)

A kiállítás utolsó termében a múltbéli és jelenkori pénzügyi intézmények képanyaga látható. A 2008-ban létrehozott Magyar Adózástörténeti Gyűjtemény kiállítása 3 kiállító teremben ad átfogó képet Magyarország adózásának történetéről. Hasonlóan a vámhoz, az adózás is egyidős országunk történelmével.

Nyitvatartás:

H-Cs: 8:00-15:30-ig

P: 8:00-13:30-ig

Megjelenés forrása: partner weboldala

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények