
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.

A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.

A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.

A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.

A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.
A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.

A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.