Turizmus Program
Turizmus Program

Zamárdi Tájház

8621 Zamárdi, Fő út 83.

Siófoki Nyuladalom

Nőnapi hétvége

Orchidea Kiállítás

Medveébresztő

Futóverseny Budapest

Disznótoros hétvége

Társasház Konferencia

Gyulai wellness élmények teljes panziós akcióval!
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Gyulai wellness élmények teljes panziós akcióval!
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!

Zamárdi Tájház

8621 Zamárdi, Fő út 83.

Állandó kiállítása egy jobbágycsalád háza 1847-ből. Jómódú parasztcsalád életkörülményei, brendezési tárgyak, gazdálkodás eszközei.

Kedves látogató!

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES NYITVATARTÁSI IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt információk már lehet, hogy NEM AKTUÁLISAK! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet, vagy küldhet.

lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

A bemutatkozás

Zamárdi Tájház

Tájházunk 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban. A házhoz közvetlen 2 holdnyi terület tartozott. A telken volt még egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince. A főépület 6 helyiségből állt; 2 szoba, konyha, kamra, istálló és pajta tartozott egybe. Az udvar mögött volt a szérűskert, a gyümölcsös és a házikert. Zamárdi község 1847-ben készített földkönyve tartalmazza a jobbágytelkek nagyságát. A ház és a rét hat és fél holdat tett ki, a szántóterület 11 holdat. A lakosság főfoglalkozása ekkor a gabonatermelés, az állattenyésztés volt. A Kőhegy két oldalát szőlővel telepítették be. Télen az erdőre jártak fát vágni, a Balaton mellé nádat aratni. Ez utóbbit használták fel házaik, melléképületeik befedésére. A falu bencés papjai, kántortanítói javadalmi birtokaikon a korszerű gazdálkodásra ösztönözték a lakosságot. Napi tevékenységüket a munka jellegéhez, az évszakok váltakozásához és az időjáráshoz igazították. Jó időben a munka napkeltétől napnyugtáig tartott. Csak a vasár- és ünnepnapokat töltötték pihenéssel. Az egyéni gazdálkodás 1959-ben a termelőszövetkezet megalakulásával megszűnt.
 
Néhány év elteltével a tehén- és lófogatokat felváltották a traktorok. A község arculata is megváltozott, eltűntek a tömésből és vályogból készült nádtetős házak. Az épületet a Zamárdi Községi Tanács 1974-ben megvásárolta, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pedig 1975 nyarán eredeti formájában helyreállította. Az épület a múlt század elsô felében kialakult stílus jegyeit viseli, jellegzetes balatoni oszloptornácos ház. A telekre hosszában épült, falai 80-100 centiméteresek, és úgynevezett fecskerakással készültek. Kötőanyaga: föld. Archaikus vonása, hogy minden helyiség az oszlopos tornácról nyílik. Berendezése élethű és hiteles.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények