Bács-Kiskun vármegye Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, fővárosa a hírös Kecskemét. A vármegye természeti értékeit a Kiskunsági Nemzeti Park vigyázza és mutatja be.
Kecskemét új, exkluzív szállodája, a Granada Konferencia, Wellness és Sport Hotel a belvárosától néhány percre, az M5- ös autópálya Nyugati lehajtójától 2 km - re, erdő szélén, nyugodt, csendes környezetben várja vendégeit. Szállodánk egyaránt fontosnak tartja, hogy a pihenésre vágyó családok, az üzletemberek valamint a konferenciákon részt vevő kedves vendégek minden igényét kielégítse.
Kecskemét új, exkluzív szállodája, a Granada Konferencia, Wellness és Sport Hotel a belvárosától néhány percre, az M5- ös autópálya Nyugati lehajtójától 2 km - re, erdő szélén, nyugodt, csendes környezetben várja vendégeit. Szállodánk egyaránt fontosnak tartja, hogy a pihenésre vágyó családok, az üzletemberek valamint a konferenciákon részt vevő kedves vendégek minden igényét kielégítse.
Kecskemét új, exkluzív szállodája, a Granada Konferencia, Wellness és Sport Hotel a belvárosától néhány percre, az M5- ös autópálya Nyugati lehajtójától 2 km - re, erdő szélén, nyugodt, csendes környezetben várja vendégeit. Szállodánk egyaránt fontosnak tartja, hogy a pihenésre vágyó családok, az üzletemberek valamint a konferenciákon részt vevő kedves vendégek minden igényét kielégítse.
A művelődési ház számos rendezvényt szervez, illetve külsős programoknak, civil szervezeteknek, kluboknak is helyet ad. Saját programjain túl a városi rendezvények szervezésében is aktívan részt vesz. A könyvtár 26.000 kötetével, hangos könyveivel, aktuális újságaival, internetezési lehetőséggel várja látogatóit. A moziban a legújabb vetítési technikával minden héten hétfőn, valamint péntektől vasárnapig premier filmeket láthat a közönség. Ezen kívül ovi mozi, ifjúsági mozi, őszi és tavaszi filmklub bérletes előadásaira, nosztalgia előadásokra is várjuk az érdeklődőket. Előzetes bejelentkezés alapján külön gyermek és felnőtt csoportokat is fogadunk, lehetőségeink szerint egyéni igényeket is teljesítünk.
A művelődési ház számos rendezvényt szervez, illetve külsős programoknak, civil szervezeteknek, kluboknak is helyet ad. Saját programjain túl a városi rendezvények szervezésében is aktívan részt vesz. A könyvtár 26.000 kötetével, hangos könyveivel, aktuális újságaival, internetezési lehetőséggel várja látogatóit. A moziban a legújabb vetítési technikával minden héten hétfőn, valamint péntektől vasárnapig premier filmeket láthat a közönség. Ezen kívül ovi mozi, ifjúsági mozi, őszi és tavaszi filmklub bérletes előadásaira, nosztalgia előadásokra is várjuk az érdeklődőket. Előzetes bejelentkezés alapján külön gyermek és felnőtt csoportokat is fogadunk, lehetőségeink szerint egyéni igényeket is teljesítünk.
A művelődési ház számos rendezvényt szervez, illetve külsős programoknak, civil szervezeteknek, kluboknak is helyet ad. Saját programjain túl a városi rendezvények szervezésében is aktívan részt vesz. A könyvtár 26.000 kötetével, hangos könyveivel, aktuális újságaival, internetezési lehetőséggel várja látogatóit. A moziban a legújabb vetítési technikával minden héten hétfőn, valamint péntektől vasárnapig premier filmeket láthat a közönség. Ezen kívül ovi mozi, ifjúsági mozi, őszi és tavaszi filmklub bérletes előadásaira, nosztalgia előadásokra is várjuk az érdeklődőket. Előzetes bejelentkezés alapján külön gyermek és felnőtt csoportokat is fogadunk, lehetőségeink szerint egyéni igényeket is teljesítünk.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A Hajós-Bajai borvidék gyöngyszeme. A különálló, 1200 borospincében csupán a borok laknak. Kiváló kirándulást és programokat kínáló turisztikai látványosság. Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik, mely az év bármely szakában kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Lakói 85%-ban svábok. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az `új haza` adta lehetőségeket. A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.
A Hajós-Bajai borvidék gyöngyszeme. A különálló, 1200 borospincében csupán a borok laknak. Kiváló kirándulást és programokat kínáló turisztikai látványosság. Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik, mely az év bármely szakában kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Lakói 85%-ban svábok. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az `új haza` adta lehetőségeket. A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.
A Hajós-Bajai borvidék gyöngyszeme. A különálló, 1200 borospincében csupán a borok laknak. Kiváló kirándulást és programokat kínáló turisztikai látványosság. Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik, mely az év bármely szakában kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Lakói 85%-ban svábok. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az `új haza` adta lehetőségeket. A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.