Békés vármegye

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

Helyi-, kiránduló- és táborozó óvodás- és kisiskolás csoportok figyelmébe ajánljuk a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi látogatóközpontjának zoopedagógiai foglalkozásait. A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark minden korosztály számára kínál izgalmas látnivalókat kínál.

A Délkelet-Alföld sajátos hangulatú tájain számtalan országos, sőt nemzetközi jelentőségű természeti érték található. Egyedülálló állat- és növényritkaságoknak ad otthont a terület. Ezek megismerésében nyújtanak segítséget a Körös-Maros Nemzeti Park által működtetett látogatóközpontok.

A környezetünkben élő növények legtöbbjéről alig tudunk valamit, pedig hosszan sorolhatnánk azokat a fajokat, melyeket a népi gyógyászat már régóta ismer és használ. A Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontjai területén található gyógynövénykertekben jellegzetes gyógy- és aromanövényeket lehetett megtekinteni, megszagolni. Az érdeklődőket gyógynövényes programokkal, rendezvényekkel várják a szervezők.

A kialakított vizes élőhelyen vízi madarak, mocsári teknősök, halak élnek. Az Állatparkban közel 40 féle madár- és emlős illetve halfaj egyedeit tekinthetik meg az érdeklődők. Az Anna-ligeti-tanösvény mentén- mintegy 1450 méteres szakaszon- 8 madárvolier, négy ragadozóház, lekerített vizes élőhely, külön átjárható mókusház, kültéri teknős terrárium, 4 nagy kifutó egy speciális, veszélyes állat tartására alkalmas kifutó, a látogatóközpont épületében pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott állatoknak. Az itt megtalálható állatok részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajok példányai, részben pedig - különböző okok miatt- a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek.

A gyerekek kedvencével, a vörös mókussal lehet találkozni a Körösvölgyi Állatparkban! A hegyvidékektől az alföldi erdőkig, ligetekig, városi parkokig szinte mindenütt találkozhatunk mókusokkal. Ezek a kis testtömegű (kevesebb, mint fél kilós) rágcsálók rendkívül ügyesen ugrándoznak a fák ágai között. Mozgásukban farkuk segíti őket, azzal egyensúlyoznak, kormányoznak. Érdekesség, hogy a farok mozgatása a mókusok hangulatát is kifejezi, például ha dühösek, akkor előre-hátra lóbálják.

A park legnagyobb attrakcióját az európai bölények jelentik, melyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ma már a Dél-Alföldön sehol sem élnek vadon.

Szarvason a Körösvölgyi Állatparkban lehetőség van konferenciaterem bérlésre. A szolgáltatás igénybe vehető egyéb rendezvényekre és alkalmakra is.

A Körösvölgyi Állatparkban lehetőség van fotós les bérlésére, amivel könnyebbé válik a nemzeti park élővilágának megfigyelése és fotózása.