Békés vármegye a Dél-Alföld régióban található, székhelye Békéscsaba. Népszerű fürdővárosa Gyula és Orosháza. A vármegye természeti értékeire a Körös-Maros Nemzeti Park vigyáz. Híres látványossága Szarvason az arborétum, Gyulán a vár, Mezőhegyesen a ménes, Kondoroson a csárda. Látványos történelmi nevezetesség a Vésztő-Mágor emlékhely.

Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.

Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Barátságos, erdei környezetben, ínycsiklandó, egykoron nagyanyáink által komponált ételekkel, vadkülönlegeségekkel várja vendégeit a 19. században épült Bélmegyeri Kárász Vadászkastély, a békési megyeszékhelytől, Békéscsabától 30 kilométerre. Vadászvendégeinknek november közepétől február végéig nagyterítékű fácánvadászatot tudunk biztosítani száz darabtól akár ezrer darabig, igény szerint. Továbbá lehetőség van még őz, dám, muflon, fogoly vadászatra is.
Barátságos, erdei környezetben, ínycsiklandó, egykoron nagyanyáink által komponált ételekkel, vadkülönlegeségekkel várja vendégeit a 19. században épült Bélmegyeri Kárász Vadászkastély, a békési megyeszékhelytől, Békéscsabától 30 kilométerre. Vadászvendégeinknek november közepétől február végéig nagyterítékű fácánvadászatot tudunk biztosítani száz darabtól akár ezrer darabig, igény szerint. Továbbá lehetőség van még őz, dám, muflon, fogoly vadászatra is.
Barátságos, erdei környezetben, ínycsiklandó, egykoron nagyanyáink által komponált ételekkel, vadkülönlegeségekkel várja vendégeit a 19. században épült Bélmegyeri Kárász Vadászkastély, a békési megyeszékhelytől, Békéscsabától 30 kilométerre. Vadászvendégeinknek november közepétől február végéig nagyterítékű fácánvadászatot tudunk biztosítani száz darabtól akár ezrer darabig, igény szerint. Továbbá lehetőség van még őz, dám, muflon, fogoly vadászatra is.

Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.

Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.