#Tájmúzeum

Tokaji Múzeum

3910 Tokaj, Bethlen Gábor út 7.

Igényesen megszerkesztett polgárház a főtér sarkán – Tokaj város szívében 1985 májusától látogatható a Tokaji Múzeum. Az 1790 táján a görög eredetű Karácsony család által építtetett, majd a 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került egykori kereskedőfamíliák lakóháza egyemeletes, s kívül-belül gazdagon díszített. Nemcsak az épület, hanem a kiállítások minősége, a munkatársak látogatószeretete, és a „látványkertként” funkcionáló belső udvar hangulata is magával ragadja az ide érkezőt! A 2016. március 15-én újranyitott Tokaji Múzeum megfiatalított állandó tárlata részletgazdagon árnyalja Tokaj város és Hegyalja évezredes történetét, a régészet, a néprajz, és helytörténet tematikákra építve, és még annál is többet nyújt.

Cím: 3910 Tokaj , Bethlen Gábor út 7.

GPS: 48.126556420571 | 21.408441661377 Megnézem a térképen

Kedvencek közé

Információkérés

RÉSZLETEK
IDŐPONTOK
NYITVA TARTÁS

A Tokaji Múzeum állandó kiállításai:

A tokaji vár régészeti emlékei

Tokaj történetének legnagyobb és leghíresebb vára, a Rákóczi-vár, a Tisza és a Bodrog összefolyásában, egy mesterséges csatorna segítségével minden oldalról vízzel körülvett „szigeten” állt. Első említése 1410-ből való, és három évszázad kalandos története után végül II. Rákóczi Ferenc robbantatta fel 1704 tavaszán, majd árasztatta el 1705 tavaszán.

A kiállításban a 2007-ben kezdődött régészeti feltárás során előkerült hétköznapi és különleges tárgyakat rendeztük tárlókba. A belső várból előkerült aranyozott kehelytalptöredék, aranyozott és ezüstberakásos lószerszámdíszek, ezüstpénzek és gótikus épületfaragványok mind megtekinthetőek, s a várurak használati eszközei, és az itt dúló csaták tárgyi emlékei is egy régmúlt kort idéznek.

A Tokaji-hegy (Nagy-Kopasz) világa

Tematikus kiállításunk a Tokaji-hegy (ezáltal Tokaj) történetével, geológiájával, ásványaival, flórájával-faunájával és az emberi megtelepedés után keletkező régészeti lelőhelyekkel ismerteti meg a látogatót. A kiállítótér közepén a Tokaji-hegy méretarányos makettje kapott helyet, amelyen a természeti és régészeti lelőhelyek mellett a ma is használatos turistaútvonalak jelölve vannak – így csábítva gyalogos felfedezésre minden természetbarátot!

Rejtett kincsek a Tokaji Múzeum gyűjteményéből

A múzeum adattárában és raktárában eddig pihenő oklevelekkel, utazóládákkal, vas városládákkal töltöttük meg emeleti kiállítóterünket. A tárgyak, pergamenek között sétálva Tokaj város közel 800 éves múltja követhető vissza. „Vinum regnum, rex vinorum” - királyok bora, borok királya, így hangzik a XIV. Lajos francia királynak tulajdonított mondás. A teljes akkor ismert világ asztalán helyet kapott a méltán híres tokaji bor. Kereskedelme azonban nem valósulhatott volna meg a megfelelő engedélyek, kiváltságlevelek hiányában.

Ezekből is tárló alá helyeztünk néhányat, I. Rudolf – 1598, II. Mátyás – 1610 és I. Lipót – 1657 magyar királyoktól.

Háló és a szalon

A kereskedőlét fényűzése az avatatlan szem számára is minduntalan visszaköszön. A szoba és szalon berendezése is a kornak megfelelő divatot követi. A kiállított bútorok a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből érkeztek Tokajba.

Egyházművészeti kiállítás

Béres Béla tokaji esperes-plébános 1981-ben ajánlotta fel kedves városa múzeumának a több évtizeden át nagy szakértelemmel gyűjtött, 800 tételes kollekcióját. A látványos és páratlan ritkaságokat bemutató kiállításban kallódó egyházművészeti, liturgiai, használaton kívüli tárgyak kaptak helyet: ikonok, iparművészetileg is jelentős liturgikus tárgyak, apácamunkák láthatók vitrinjeinkben.

„Kincses padlás” - (Népművészet a Tokaji Múzeumban)

A padláson lehetőség nyílt egy egészen új tematika, a múzeumi látványtár formájában, a néprajzi anyag bemutatására is. A város felkérésére így egy magángyűjtemény néprajzi darabjai kerültek a padlásra, Makoldi Sándor és Makoldiné Pap Gizella Tokaj-környékére vonatkozó anyaga.

„A közeli Gömör, Kárpátalja, Erdély, Alföld találkozási pontján, Tokajban láthatóak a Palócföldtől Erdélyig terjedő hímzett, szövött textilek, viseleti darabok és a hozzájuk kötődő fafaragások, archaikus bútorok, és az egész országban megtalálható díszes ácsolt kelengyeládák sora – az Alföld hatását is bemutató egyszerűbb használati eszközökig.

Kerámia-fala a díszes boros-, pálinkás edények máig készülő darabjai mellett a helyi (sárospataki) fazekasságot is megmutatja az alföldi és partiumi edényekig, erdélyi bokályokig, kályhacsempékig. Némi módszertani sort is alkotva jelírásuk kontinuitásából – az itt élt hajdani preszkítáktól máig – ami visszaköszön a középkor ácsolt bútoron éppúgy, mint a kiállított fém és fatárgyakon, s a ma is írt hímestojásokon. A citerák, állat-alakos gyermek-hangszerek, továbbá az állat-alakos konyhai bárdok, bőrrosták és csigacsinálók, ostyasütő vasak, mézeskalács ütőfák, türelemüvegek hitvilágbeli vonatkozásai pedig bevezetnek a szakralitás világába.” (Makoldiné Pap Gizella)

Múzeumkert - Kőtár

A múzeumhoz tartozik egy különleges növényekkel betelepített, gondolatformáló kert, mely aktív szerepet vállal borászati bemutatókon, koncerteken, kiállítás-megnyitókon.