A Duna-Tisza köze az Alföldön található. Több megye tartozik területéhez: Pest megye déli része, Bács-Kiskun megye egész területe, Heves megye déli része, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli része, Csongrád megye nyugati része és Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati része. Legjelentősebb városai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Nagykőrös, Kiskunhalas, Cegléd.

Fogadónkban bármilyen családi és céges rendezvényt megszervezünk. Vendégeink otthon érzik magukat nálunk, dicsérik a kiszolgálást, szeretik a házias ételeket és mindezért évről évre visszajárnak hozzánk. Ha pedig pár éjszakát szeretne a Hírös Városban tölteni közel a város szívéhez, de mégis nyugodt városrészben, válasszon megújult szobáink közül!
Fogadónkban bármilyen családi és céges rendezvényt megszervezünk. Vendégeink otthon érzik magukat nálunk, dicsérik a kiszolgálást, szeretik a házias ételeket és mindezért évről évre visszajárnak hozzánk. Ha pedig pár éjszakát szeretne a Hírös Városban tölteni közel a város szívéhez, de mégis nyugodt városrészben, válasszon megújult szobáink közül!

Fogadónkban bármilyen családi és céges rendezvényt megszervezünk. Vendégeink otthon érzik magukat nálunk, dicsérik a kiszolgálást, szeretik a házias ételeket és mindezért évről évre visszajárnak hozzánk. Ha pedig pár éjszakát szeretne a Hírös Városban tölteni közel a város szívéhez, de mégis nyugodt városrészben, válasszon megújult szobáink közül!

Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.

Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.

A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.

A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.