Magyarország legészakibb fekvésű tája a Hegyköz, a Zempléni hegység keleti oldalán. A hegyközi medencét 400-700 méteres magas hegyek veszik körül, északon legmagasabb pontjával a Nagy-Milic csúcsával. A Hegyköz 21 középkori eredetű kistelepülést ölel magába. A középkor történetében egyik legfontosabb települése, vára volt Füzér, melynek romjai magasan kiemelkednek a tájból. A Hegyközben Alsóregmecen született Kazinczy Ferenc, kinek egykori lakóhelyén található emlékcsarnoka Sátoraljaújhely melletti Széphalmon.
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.