A Körös-Maros-köz az Alföld dél-keleti részén fekszik. Keletről Románia határolja. északról a Körös folyó öleli körbe, nyugatról a Tisza, délről a Maros. A Körös-Maros-köz területének nagy része Békés megyéhez tartozik, de átnyúlik Csongrád megyébe is. Legjelentősebb települései: Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Orosháza, Szentes, Mezőhegyes, Hódmezővásárhely.
A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár a város legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező, s egyben egyetlen nyilvános könyvtára, melynek rangját nem annyira a régi könyvek adják, annak ellenére, hogy van néhány értékes, 17-18. századi dokumentum, hanem az a helyismereti állomány, mely gyűjtésében teljességre törekedve koncentráltan tartalmazza a város irodalmát. A gyűjtemény darabjainak nagy része egyedi vagy ritka könyv, újság, kézirat. A helyi vonatkozású dokumentumok gyűjtésén kívül fokozott gondot fordítanak a könyvtár állományának tervszerű és minden igényt kielégítő gyarapítására.
A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár a város legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező, s egyben egyetlen nyilvános könyvtára, melynek rangját nem annyira a régi könyvek adják, annak ellenére, hogy van néhány értékes, 17-18. századi dokumentum, hanem az a helyismereti állomány, mely gyűjtésében teljességre törekedve koncentráltan tartalmazza a város irodalmát. A gyűjtemény darabjainak nagy része egyedi vagy ritka könyv, újság, kézirat. A helyi vonatkozású dokumentumok gyűjtésén kívül fokozott gondot fordítanak a könyvtár állományának tervszerű és minden igényt kielégítő gyarapítására.
A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár a város legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező, s egyben egyetlen nyilvános könyvtára, melynek rangját nem annyira a régi könyvek adják, annak ellenére, hogy van néhány értékes, 17-18. századi dokumentum, hanem az a helyismereti állomány, mely gyűjtésében teljességre törekedve koncentráltan tartalmazza a város irodalmát. A gyűjtemény darabjainak nagy része egyedi vagy ritka könyv, újság, kézirat. A helyi vonatkozású dokumentumok gyűjtésén kívül fokozott gondot fordítanak a könyvtár állományának tervszerű és minden igényt kielégítő gyarapítására.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.