Irányítószám: 6400 Kiskunhalas (46.436782837, 19.493865967)
Kiskunhalas város az Alföldön, Bács-Kiskun megyében. A Duna-Tisza közén, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város környéke évezredek óta lakott. Számos régészeti emléket őriz a Thorma János Múzeum. Halas legjelentősebb tradicionális rendezvényei a Halasi Hetek és a Halasi Szüret.
Húsvéti tojásfa szépségverseny Kiskunhalason 2026. március 27- április 3. között. A versenyben a tojásfák mellett új kategóriaként a feldíszített előkerteket is díjazzák. Jelentkezési határidő: 2026. március 27. (13:00). Díszítés kezdete: 2026. március 28. Eredményhirdetés: 2026. április 3. (nagypéntek).
Húsvéti tojásfa szépségverseny Kiskunhalason 2026. március 27- április 3. között. A versenyben a tojásfák mellett új kategóriaként a feldíszített előkerteket is díjazzák. Jelentkezési határidő: 2026. március 27. (13:00). Díszítés kezdete: 2026. március 28. Eredményhirdetés: 2026. április 3. (nagypéntek).
Húsvéti tojásfa szépségverseny Kiskunhalason 2026. március 27- április 3. között. A versenyben a tojásfák mellett új kategóriaként a feldíszített előkerteket is díjazzák. Jelentkezési határidő: 2026. március 27. (13:00). Díszítés kezdete: 2026. március 28. Eredményhirdetés: 2026. április 3. (nagypéntek).
2026. évi kiskunhalasi Hirling József Lovaspark versenyek és szabadidős rendezvények programajánló. A lovaspark edzőtáborokkal, lovasiskolával, változatos versenyszezon show-val, majálissal, számos ünnepi, tematikus programmal várja a lovaglás szerelmeseit Kiskunhalason.
A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.
A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.
A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.
Kiemelt ajánlat
