
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.
Kiemelt partner
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.
Kiemelt partner

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.
Kiemelt partner

Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.

Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.

A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.
A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.

A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.

A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.

A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.
A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.