Helytörténet
Néprajz
Képzőművészet
Művészet
Egyház
Magángyűjtemény
Régészet
Iparművészet
Mezőgazdaság
Helyismereti gyűjtemény
Muzeális gyűjtemény
Muzeális kiállítóhely
Egyházi gyűjtemény
Természettudomány
Muzeális
Numizmatika
Érem
Művészeti gyűjtemény
Könyv
Bútor
Levéltár
Grafika
Gyártörténet
Hadtörténet
Fegyver
Fotótár
Borászat
Adattár
Hagyaték
Rádió
Kincstár
Régiség
Ásvány
Népi iparművészet
Kerámia
Gyógyszerészet
Iskolatörténet
Történeti
Ásványgyűjtemény
Fotó
Méhészeti
Nicolas Schöffer Gyűjtemény
Ortodox
Trófea
Gyűszű
Ásványvíz
Textilipar
Hangszer
Vasút
Tengerészet

A Művészetek Háza Veszprém kortárs művészeti központ 1993-ban jött létre. Jelenleg a veszprémi barokk vár nyolc műemléképületében fogadja a látogatóit minden korosztályból. A hely művészeti, szellemi centrumként működik, s egyben turisztikai vonzerővel is rendelkezik. A Művészetek Háza Veszprém a Várkapu és a Tűztorony szomszédságában található, ahol a hely szelleme, a barokk környezet egyaránt inspirálóan hat az alkotókra, látogatókra és munkatársakra is.
A Művészetek Háza Veszprém kortárs művészeti központ 1993-ban jött létre. Jelenleg a veszprémi barokk vár nyolc műemléképületében fogadja a látogatóit minden korosztályból. A hely művészeti, szellemi centrumként működik, s egyben turisztikai vonzerővel is rendelkezik. A Művészetek Háza Veszprém a Várkapu és a Tűztorony szomszédságában található, ahol a hely szelleme, a barokk környezet egyaránt inspirálóan hat az alkotókra, látogatókra és munkatársakra is.

A Művészetek Háza Veszprém kortárs művészeti központ 1993-ban jött létre. Jelenleg a veszprémi barokk vár nyolc műemléképületében fogadja a látogatóit minden korosztályból. A hely művészeti, szellemi centrumként működik, s egyben turisztikai vonzerővel is rendelkezik. A Művészetek Háza Veszprém a Várkapu és a Tűztorony szomszédságában található, ahol a hely szelleme, a barokk környezet egyaránt inspirálóan hat az alkotókra, látogatókra és munkatársakra is.

A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.

A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.

Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.
Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.

Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.

Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.

Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.

Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.
Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.

Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.