Jeles nap

Minden évben április 2-án tartjuk az Autizmus Világnapja alkalmát, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 2007-ben hívott életre azért, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, valamint a társadalmi elfogadás és támogatás jelentőségére. Ez a nap nem csupán figyelemfelhívás, hanem lehetőség arra is, hogy közelebb kerüljünk az autizmussal élők világához, és jobban megértsük azokat a sajátos működési módokat, amelyek mindennapjaikat meghatározzák.

A WWF (World Wide Fund for Nature), magyarul Természetvédelmi Világalap a föld legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. A WWF szervezi minden év márciusának utolsó szombatján a Föld órája akciót, amikor este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket.

A húsvét előtti vasárnap neve, a keresztény ünnepkörben a nagyhét kezdete. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe a kereszthalála előtti vasárnapon.

A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepek alkalmával már az ókori görögök is megtréfálták egymást. Ez a szokás Magyarországon is elterjedt volt, ma sem ritka, ha április 1-jén álhírekkel, félrevezető kérésekkel ugratják egymást a barátok, jó ismerősök.

A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO) alapokmánya 1950. március 23-án lépett életbe. A szervezet Genfben alakult meg, az ENSZ égisze alatt működő intézmény kormányközi testületnek tekinthető.

A nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére március 21-e 2003 óta a bábművészet ünnepe.

A Víz világnapjáról való megemlékezést 1992-ben kezdeményezték a Rio de Janiero-ban megrendezett környezetvédelmi konferencián. Az ENSZ közgyűlése, egyetértve a javaslattal, március 22-ét jelölte meg a víz világnapjának.

Az ENSZ közgyűlése 2012. november 28-i határozata értelmében minden év március 21-én tartjuk az erdők nemzetközi napját.

A csillagászati tavasz kezdetének napján,március 21-én a Nap az Egyenlítő magasságából tekint a Földre, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére. A Nap éppen keleten kel és nyugaton nyugszik, a nappalok és éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Ezért ez a napéjegyenlőség időpontja. Ettől kezdve fokozatosan távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre meredekebb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi földtekén egyre hosszabbak és melegebbek a nappalok, a délin viszont kezdődik az ősz.

A ma is használatban lévő címert, nemzeti zászlót és a nemzeti színeket az 1848-as áprilisi törvények XXI. cikkelye tette hivatalossá. A forradalom idején vezették be a nemzeti zászló és az ország címerének használatát a közintézményekben és az ünnepségek alkalmával. Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a Magyar zászló és címer napjává.