Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Ökocentrum
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Nemzeti park
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Apátság
Betlehem
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, cseréppel fedte, a szabadkéményét lepadlásolta.
A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, cseréppel fedte, a szabadkéményét lepadlásolta.
A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, cseréppel fedte, a szabadkéményét lepadlásolta.