Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Erőd
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Zarándokhely
Kálvária-domb
Kiállítóhely
Gazdaház
Sétány
Apátság
Zsinagóga
Emlékház
Halászház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kovácsműhely
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
Monostor

Új kortárs kiállítótér nyílt Balatonfüreden, a Szöllősi-Nagy – Nemes gyűjtemény. A Modern Műtár (MOMŰ) Szöllősi-Nagy András hidrológus és Nemes Judit festőművész házaspár képzőművészeti és fotográfiai gyűjteményét mutatja be. A modern, kortárs kollekció harminc év után került haza Párizsból és talált otthonra a Blaha Lujza utca két villaépületében, amelyeket egy íves üvegfolyosó köt össze.
Új kortárs kiállítótér nyílt Balatonfüreden, a Szöllősi-Nagy – Nemes gyűjtemény. A Modern Műtár (MOMŰ) Szöllősi-Nagy András hidrológus és Nemes Judit festőművész házaspár képzőművészeti és fotográfiai gyűjteményét mutatja be. A modern, kortárs kollekció harminc év után került haza Párizsból és talált otthonra a Blaha Lujza utca két villaépületében, amelyeket egy íves üvegfolyosó köt össze.

Új kortárs kiállítótér nyílt Balatonfüreden, a Szöllősi-Nagy – Nemes gyűjtemény. A Modern Műtár (MOMŰ) Szöllősi-Nagy András hidrológus és Nemes Judit festőművész házaspár képzőművészeti és fotográfiai gyűjteményét mutatja be. A modern, kortárs kollekció harminc év után került haza Párizsból és talált otthonra a Blaha Lujza utca két villaépületében, amelyeket egy íves üvegfolyosó köt össze.

A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.

A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.

Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.
Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.

Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.
A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.

A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.

Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.

A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.

A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.