Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Ökocentrum
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.
A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.

Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.

Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.

A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.

A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.

Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.

Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.

Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.

Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.

A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.
A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.

A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.