Nevezetesség

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.

A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.

A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak. Az interaktív kiállításon a gyerekek és felnőttek egyaránt szórakozva ismerhetik majd meg a csodás Fertő-tájunk egyedi értékeit.

Magyarország első zsűrizett tufafaragásos pincéje a Pelyhe Pince. Az 1865-ben épült présház 2000-ben lett felújítva. A volt katolikus egyházi tulajdonú pincében láthatók Magyarország első zsűrizett tufapince faragásai.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.

Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.

Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.

A péterhidai vízimalom (korábbi tulajdonosairól ismert Széchényi-malom, Jeki-malom vagy Ratalics-malom néven is) a Somogy megyei Péterhida egyik értékes műemléke. A faluban (valószínűleg ennek az épületnek a helyén) már korábban is működött malom, a mai épület 1810-ben épült, a 20. század második felében azonban beszüntette tevékenységét. 2015-ben felújították, azóta turisztikai látványosság. A település címerében látható malomkerék is erre az épületre utal.

A kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik: a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, a nagykanizsai és zalaegerszegi adótornyokkal, az észak-nyugatra a távolban magasodó hegyek már az Alpok lábai. A délre hullámzó Somogyi-dombságon túl a Mecsekig is el lehet látni, a Zengőtől a Tubesig jól kivehetők a vonulatok, és a pécsi torony is észrevehető. Ajánlott megközelítése a Festetics kilátótól vagy Vonyarcvashegyről, a piros jelzést követve.