Nevezetesség

Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.

Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.

Kívül-belül újjászületve, a hazai klasszicista építészet kiemelkedő alkotásához méltó külsővel várja látogatóit a bajnai Sándor-Metternich-kastély. A kastély egykor az Ördöglovas, vagyis gróf Sándor Móric és családja otthonául szolgált.

A 4,1 km hosszú tanösvény 1999-ben létesült. A Sárcsikúti tanösvény Ajka város mellett található. A látogatóknak érdemes a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolától megkezdeni a túrát. Az erdei iskola Ajka településén át Bodé irányába letérve érhető el aszfaltozott bekötőúton. A gépjárműveket hátrahagyva gyalogosan indulhatunk a tanösvényen, mely egy kört ír le így bármelyik irányba indulva visszaérünk a kiindulási pontra. A tanösvény kényelmesen 1,5-2 óra alatt járható be. A tanösvény érinti a Sárcsi kút forrást, és a Pokol-lik barlangot is, így rendkívül izgalmas kalandokban lehet részünk.

Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.

Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán plébániatemplom, amely 1903-ban épült. A régi barokk kisméretű templomát, amely a Fő utcával párhuzamosan állt, a torony kivételével teljesen lebontották, ennek a helyére épült a jelenlegi templom, amelyet dr. Báró Hornig Károly veszprémi püspök, a későbbi bíboros 1904. július 3-án Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt fel. A kivitelező és tervező Csomay Károly veszprémi építész volt.

A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.

Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.

A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.

Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.