Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Ökocentrum
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.
Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.

Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.

A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.

A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.

A Sziklakórház Atombunker Múzeum Európa szívében, a budai Vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Küldetésünk az, hogy bemutassuk a háború valódi arcát – őrületét – és rávilágítsunk a béke értékére. A múzeum azoknak a mindennapi hősöknek állít emléket, akik tanúbizonyságot tettek elszántságukról és hősiességükről a huszadik század legnehezebb időszakaiban. Elsődleges célunk, hogy e szellemiségnek a jegyében megőrizzük és bemutassuk az általuk képviselt örökérvényű emberi értékeket.
A Sziklakórház Atombunker Múzeum Európa szívében, a budai Vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Küldetésünk az, hogy bemutassuk a háború valódi arcát – őrületét – és rávilágítsunk a béke értékére. A múzeum azoknak a mindennapi hősöknek állít emléket, akik tanúbizonyságot tettek elszántságukról és hősiességükről a huszadik század legnehezebb időszakaiban. Elsődleges célunk, hogy e szellemiségnek a jegyében megőrizzük és bemutassuk az általuk képviselt örökérvényű emberi értékeket.

A Sziklakórház Atombunker Múzeum Európa szívében, a budai Vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Küldetésünk az, hogy bemutassuk a háború valódi arcát – őrületét – és rávilágítsunk a béke értékére. A múzeum azoknak a mindennapi hősöknek állít emléket, akik tanúbizonyságot tettek elszántságukról és hősiességükről a huszadik század legnehezebb időszakaiban. Elsődleges célunk, hogy e szellemiségnek a jegyében megőrizzük és bemutassuk az általuk képviselt örökérvényű emberi értékeket.

A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.

A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.

A kisvasút a méltán nemzetközi hírű bükki Szalajkavölgyben vezet, a szilvásváradi Fateleptől a Fátyolvízeséséig. Nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is. 1997-ben újabb vontatójármű került a kisvasútra: a Nagycenki Múzeumvasúton hosszabb ideje nem használt 394,057 pályaszámú gőzmozdony is Szilvásváradra érkezett, így 31 év szünet után újra gőzösfütty szól a Szalajka-völgyben. A szilvásváradi jelenleg hazánk egyik legnagyobb személyforgalmú erdei vasútja. A vonatok szinte az egész évben menetrend szerint szállítják a turistákat.
A kisvasút a méltán nemzetközi hírű bükki Szalajkavölgyben vezet, a szilvásváradi Fateleptől a Fátyolvízeséséig. Nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is. 1997-ben újabb vontatójármű került a kisvasútra: a Nagycenki Múzeumvasúton hosszabb ideje nem használt 394,057 pályaszámú gőzmozdony is Szilvásváradra érkezett, így 31 év szünet után újra gőzösfütty szól a Szalajka-völgyben. A szilvásváradi jelenleg hazánk egyik legnagyobb személyforgalmú erdei vasútja. A vonatok szinte az egész évben menetrend szerint szállítják a turistákat.

A kisvasút a méltán nemzetközi hírű bükki Szalajkavölgyben vezet, a szilvásváradi Fateleptől a Fátyolvízeséséig. Nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is. 1997-ben újabb vontatójármű került a kisvasútra: a Nagycenki Múzeumvasúton hosszabb ideje nem használt 394,057 pályaszámú gőzmozdony is Szilvásváradra érkezett, így 31 év szünet után újra gőzösfütty szól a Szalajka-völgyben. A szilvásváradi jelenleg hazánk egyik legnagyobb személyforgalmú erdei vasútja. A vonatok szinte az egész évben menetrend szerint szállítják a turistákat.

Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.

Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.