Nevezetesség

A 4,5 km-es tanösvény kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. Önálló jelzése nincs, meglévő turistaútvonalakon, ill. jelölés nélküli erdei utakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár.

A területen megtalálhatók a szikes és a löszpusztai növények egyaránt, s betekinthetünk egy szárnyékerdő és a kunhalmok élővilágába is. A tanösvény megismerését információs táblarendszer is segíti. Bejárható gyalogosan.

Egy 1810-ben épült beálló vendégfogadó és mészárszék, klasszicista stílus, csehsüveges pitvar, 112 vers, 18 Petrovics-Petőfi relikvia, menyasszonyi mirtusz a családfő feje fölött, 10 lábon álló kocsiszín, Petrovics-árenda sok-sok érdekes kifejezés és a kifejezés mögötti tartalom várja a Petőfi Sándor Emlékkiállítás látogatóit! Várunk minden kedves érdeklődőt nagy szeretettel!

A magyarországi múzeumok között kultúrtörténeti érdekességű és különleges gyűjtemény a SZALMA-KINCS-TÁR Zengővárkonyban. A kiállításon látható közel 400 szalmából készült tárgy a világ 15 országából származik. A múzeum alapja egy több évtizeden át, nagy gondossággal és tudományos forrásigénnyel összegyűjtött, ápolt és kiállított tárgy együttes, melynek esztétikai, művészeti, kultúrtörténeti, anyagi, szórakoztató és kuriózum értéke a kiállítást a muzeális gyűjtemények sorába emeli.

A magyarországi édesipar históriájának két nagy alakja, Szamos Mátyás és Szabó Károly műhelye, munkássága fogott össze itt Szentendrén a közösen működtetett üzlet megvalósításával. Az emeleten gazdag anyaggal Marcipán Múzeum várja a látogatókat, a földszinten finomságaink megvásárolhatók. A marcipánok mellett kínálunk itt nemes magyar borokat, aszút, pálinkát, paprikát, szalámit, libamájat, unicumot, a nyári hónapokban fagylaltot is árusítunk.

Az egykor Szentendrén élt kereskedő, Szántó György végakaratának megfelelően szülei házában fia alakította ki a ma látható imaházat és múzeumot, ahol a háború előtti szentendrei zsidóság életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.

Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.

Ugod közelében, a 356 méter magas Szár-hegyen áll a 18 m magas Szár-hegyi kilátó, mely külsejében az egykori ugodi várra emlékeztet. A községből tanösvény vezet a kilátóhoz. A kilátóból tiszta időben elláthatunk a Kőszegi-hegységig, vagy a Kab-hegy csúcsáig. Látható a Ság-hegy, a Somló és vele együtt szinte az egész Kemeneshát.

Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.

Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.