Nevezetesség

A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.

A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.

A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.

A tájház a 18. században épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve. Szalmatetős, szabadkéményes, 200 éves épület, korhű berendezéssel.

Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi-, hintó- és szángyűjteménye látható a Szatmári Múzeumban Mátészalkán.

A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében. A Széchenyi emlékmű eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint artézi kút (Gloriette kútja). 1898-ban került a Svábhegyre, azóta kilátóként működik.

A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.

Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

A mauzóleum a magyarság kegyeletének egyik legszentebb zarándokhelye. A Széchényi család sírboltja a községi temetőben található. Itt nyugszik Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, gróf Széchenyi István reformkor politikusa. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.

A nagycenki Széchenyi-kastély közelében, 1972-ben épült meg a Közlekedési Múzeum 760 mm nyomtávolságú, gőzüzemű múzeumvasútja, a Széchenyi Múzeumvasút. A Nagycenk és Fertőboz között működő múzeumvasúton a szolgálatot gyermekvasutasok látják el.