Nevezetesség

A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.

Várpalota bányász múltját bemutató egyedülálló gyűjtemény. 2012. szeptember 1-jén a bányásznapi ünnepi megemlékezés alkalmával megújult formában nyílt meg a Bányászati Gyűjtemény a felújított Thury-várban, amely bemutatja a várpalotai bányászat 120 éves történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait.

A Rudabányán található Bányászattörténeti Múzeum a hajdan szebb napokat látott iparág történetével ismerteti meg a látogatókat a legrégebbi időktől napjainkig. A múzeum hazánk legrégebben működő önálló bányászati gyűjteménye.

A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.

A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.

A Baradla Galéria célja a képzőművészet eszközeivel is közkinccsé tenni a természet csodáit, mely Jósvafő és Aggtelek térségében oly pazar bőséggel nyűgözi le a vendégeket. A magángyűjtemény a barlangvilág ihlette művészi alkotásoknak ad otthont. A kiállítás alapját a Budapesti Barlangtani Intézet által szervezett képzőművészeti alkotótáborok tagjainak munkái képezik. A galéria előzetes bejelentkezés alapján egész évben, ingyenesen látogatható.

A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.

A bárdudvarnoki Üvegművészeti Alkotótelep generációk találkozási pontja, mely a helyi lakosság felé is nyitott. A Goszthonyi Mária Alapítvány évente nyílt napokat szervez, melyen az üvegművészetet népszerűsíti, és üveges majálist rendez, s egyre fontosabb szerepet tölt be a helyi közösség és a térség kulturális életében is. A bárdudvarnoki alkotótelep a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola gyakorlati képzésének a helye, és a Magyar Iparművészeti Egyetem Szilikát Tanszékének a kivitelező műhelye is.

A Barka Állatsimogató a háztáji állatokon kívül néhány különlegesebb állatfajjal is megismerteti a látogatókat. Vannak itt juhok, kecskék, birkák, baromfik, fürjek, mangalicák, csüngőhasú malacok, lámák, szamarak, nyulak, zebu, szarvasmarha és teknős. Az állatok egy része szabadon közlekedik az állatsimogatóban, a zárt karámban lévőkhöz nem lehet bemenni, azok csak a karámon kívülről simogathatók és tekinthetők meg.

A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.