Nevezetesség

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.

A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.

A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.

A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.

Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta

Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.